Varga Máté: Genetikai tesztekkel nem lehet megállapítani a fejlődő magzat szexuális orientációját
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A szombati Budapest Pride-hoz kapcsolódva a következő napokban négy fontos Qubit-előadást osztunk meg a homoszexualitás evolúciójáról, genetikájáról, orvosi besorolásáról és az iskolai szexuális nevelés mai magyar állapotáról. Scheuring István és Rózsa Lajos evolúcióbiológusok előadásai itt és itt láthatók, Rédai Dorottya genderkutatóé pedig itt.
Ha lenne tervrajzunk az Ezeréves Sólyomról, ami alapján ezerszer legyárthatnánk Han Solo legendás űrhajóját, azt várnánk el, hogy a végén mindig ugyanúgy nézzen ki és ugyanúgy működjön. Az emberi genom működése azonban inkább egy receptre hajaz, vagyis sosem tudhatjuk, hogy ugyanazokból az összetevőkből mi jön ki a végén. A tudománykommunikációt véleménye szerint szükségszerűen meghatározó metaforákat segítségül hívó Varga Máté genetikus szerint ez is magyarázza, hogy a homoszexualitás az ikervizsgálatok tanúsága szerint, bár genetikailag is meghatározott viselkedési forma, még az egypetéjű ikrek esetében sem jelenti, hogy a testvérpár mindkét tagjára jellemző lesz felnőtt korban.
Hogyan befolyásolják génjeink a viselkedésünket? Milyen genetikai eltérések okozhatják az átlagostól eltérő nemi jelleget vagy szexuális viselkedést? Az öröklött gének vagy inkább a környezeti hatások játszanak-e fontosabb szerepet a szexuális viselkedésünk és a nemi identitásunk végső formájában? Hol kezdődik az egyedfejlődés folyamatában a környezeti hatás? Az automatizált gyártósorok programjaira vagy inkább a bonyolultságukban is egyedi végeredménnyel kecsegtető receptek utasításaira hasonlít-e az emberi genom működése? Mi köze a homoszexualitásnak a balkezességhez vagy az Y-kromoszóma által meghatározott tesztoszterontermelésnek az agy magzati korban bekövetkező húrozásához?
Varga Máté genetikus, az ELTE Természettudományi Karának docense, a Qubit állandó szerzője a negyedik Qubit Live-on boncolgatta a fenti kérdéseket. A homoszexualitásról genetikájának legfrissebb kutatási eredményeit bemutató előadás immár videó- és podcastformában is elérhető.
Vagy hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A korábbi adásokban Kálmán László nyelvészt, Pálinkás József atomfizikust, Prinz Gyula infektológust, Bartus Gábor környezetgazdászt, Kubinyi Enikő etológust, Jordán Ferenc limnológust, Lévay György biomechanikai mérnököt, Vásárhelyi Orsolya és Koltai Júlia adattudósokat, Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakembert, Szemelyácz János pszichiáter-addiktológust, valamint Németh Dezső kognitív pszichológust faggattuk.
A Qubit Live #4 tudományos estet, valamint a videók és a podcastok elkészítését az Oriens és a Science+ támogatta.
Kapcsolódó (hang)anyagok a Qubiten:
Melegség és balítélet
A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.
A homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés
A homoszexualitás kialakulásában nevelési tényezőt nem azonosítottak, ma az anyai, méhen belüli hatások szerepét tartjuk fontosnak. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Qubit Live #4: A homoszexualitás a közösségnek is hajthat evolúciós hasznot
Két evolúcióbiológussal, egy szociológussal, egy genderkutatóval, egy genetikussal és csillogó szemű, lelkes közönséggel eredt a homoszexualitás mibenlétének nyomába a negyedik Qubit Live. A 2021-es év embere díjat Bakos Ádám közgazdászból lett hangyafarmer kapta.
Kapcsolódó cikkek