A neurodiverzitás egyszerre idegtudományi és politikai fogalom. Jelöli a tipikustól eltérő idegrendszeri állapotokat az ADHD-tól az autizmusig, és nevet ad egyfajta mozgalomnak is, amely felteszi a kérdést: van egyáltalán olyan, hogy tipikus?
A nehezebben azonosítható tüneteik miatt a felnőttkori ADHD-val élők jóval kisebb eséllyel kerülnek be a szakellátásba, mint a gyerekek. Bár a gyógyszeres kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget, a több éves kórházi várólistát kevesen vállalják be.
Az ELTE Etológia Tanszékén folytatott kutatás eredményét először a rangos Scientific Reports folyóirat ismertette.
Az eltérő idegrendszeri működés, a neurodiverzitás fogalmáról, megéléséről és társadalmi megítéléséről is szól az a kortárs művészeti projekt, amelyben alkotók, szakemberek, kurátorok dolgoznak majd együtt.
Egy friss brit kutatás szerint a késői és téves diagnózis, valamint a kezeléshez való korlátozott hozzáférés a fő oka a várható élettartam csökkenésének – legalábbis azoknál, akik eljutnak a diagnózisig.
Miért keresnek új utakat az ADHD, a depresszió vagy az autizmus kezelésében, és hogyan kapcsolódik ehhez a mikrobiom? Ezekről is beszélt a Semmelweis Egyetem pszichiátriai klinikájának egykori és a Mind Klinika jelenlegi pszichiátere a 8. Qubit Live-on.
Azonban a 9-10 éves gyerekek társadalmi nemét már nem tudja pontosan meghatározni az algoritmus.
A Qubit keddi, telt házas eseményén Schwab Richárd gasztroenterológus, valamint Frecska Ede és Oczella Péter pszichiáterek vitatták meg, hogyan függenek össze a pszichiátriai kórképek a mikrobiommal, miért lehet jó depresszióra a ketogén diéta, és miért lenne érdemes örökre száműzni az életünkből az alkoholt.
Erre utalnak a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit mutató alanyok online gyűjtögető játékban elért eredményei, állítják a Pennsylvania Egyetem kutatói.
ADHD-s vagy csak kamaszodik az a fiatal, aki néha a kelleténél jobban felönt a garatra? Ennek megválaszolására kezdenek adatbázis építésébe a Természettudományi Kutatóközpont tudósai, akik 14-16 éves fiatalok jelentkezését várják.
Számos kutatás kimutatta már, hogy a természetben töltött idő megnyugtatja az embert, de ez vajon akkor is működik, ha az ember csak egy virtuális kertben szedi a virtuális almát? Erre keresi a választ egy friss magyar fejlesztés, a Zenctuary.
Hogy miért választja a szülők nagy része a gyógyszeres terápiát? Egyszerűen azért, mert az iskola előtt beadja a Ritalint, és a gyerek normális lesz – írja véleményében Barsi Attila.
Miért diagnosztizálnak hiperaktivitással lényegesen több fiút, mint lányt? Indokolt-e gyógyszeres kezelés? A Boncasztal új epizódjában az ADHD egészségügyi és társadalmi vetületeit tártuk fel Bunford Nóra ADHD-kutató és Tóth Zsuzsa gyógypedagógus, családterapeuta segítségével.
A Kúriáig jutott annak az ép értelmű kisfiúnak az ügye, akinek magatartászavarai miatt értelmi fogyatékkal élők oktatására kidolgozott tanrend szerinti iskolában kellett lehúznia öt évet. Mire képes a magyar iskolarendszer, és mire nem?
Beteg ez a gyerek, vagy csak szeleburdi? A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar a világ legvitatottabb betegségei közé tartozik, mára mégis az egyik leggyakrabban kezelt gyerekpszichiátriai problémának számít. Az ADHD mögött az agy jelátviteli rendellenességét sejtik, mégis a tünetek alapján diagnosztizálják, a szakemberek szerint gyakran tévesen. Mi a baj, és hogyan lehetne kezelni?