A magyarok 10 százalékát érintő krónikus álmatlanságot sokáig a depresszió vagy a szorongás tüneteként értelmezték, de az elmúlt években önálló betegséggé vált. Ezzel párhuzamosan megjelentek a forradalmi gyógyszerek és a hatásos kognitív terápiák is.
Egy félmillió fő egészségi adatain alapuló kutatás arra utal, hogy az alvásidőnk javításával csökkenthetjük az öregedéssel járó betegségek kockázatát.
A Magyar Alvás Szövetség az évi két óraátállítással járó nyári és a téli időszámítás megszüntetésén túl egy nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozva a valamennyi európai országnak elfogadható időzónák egyidejű bevezetését szorgalmazza.
Akár néhány perccel több alvás és mozgás már láthatóan nagyobb esélyt jelent a szív- és érrendszeri problémák elkerülésére.
Az Iowai Egyetem friss kutatása szerint hiába gyakori, hogy a tanúk vagy gyanúsítottak nem jutnak elég pihenéshez, az amerikai bíróságok nem veszik figyelembe az alváshiány okozta torzításokat a vallomásokban.
Az izraeli Weizmann Intézet kutatócsoportja 3500 felnőtt alvási és táplálkozási szokásait vizsgálta.
Egy friss amerikai kutatás szerint csökkenti a depresszió kockázatát, ha az ember sokáig alszik, ha hagyják. A legjobb persze a rendszeres, 8-10 órás alvás lenne.
Bár ezeknek az állatoknak nincs agyuk, a sejtkárosodást ők is a napjuk egyharmadát kitevő alvással előzik meg.
Egy friss holland kutatás szerint miközben a futók leginkább a megtett távval, a táplálkozással és a sérülések utáni rekreációval foglalkoznak ugyan, az elegendő alvásra már kevésbé figyelnek, pedig nem ártana.
Azoknál az időseknél, akik hetente többször küzdenek kialvatlansággal, nagyobb eséllyel alakulnak ki kognitív és memória zavarok.
Másfél évnyi kutatás kellett hozzá, de minden perce megérte.
Pacsirta vagy bagoly? Kávé vagy energiaital? Mobil vagy ébresztőóra? Szieszta vagy power nap? Nincs az a praktika, ami kiváltaná a minőségi és elegendő mennyiségű alvást.
A Montreali Egyetem egy friss kutatása szerint akik egészségesen étkeznek, jobban is alszanak, akik pedig gyorskaján élnek, gyakran álmodnak rosszakat.
A rémálmok a kortizol stresszhormon szintjének tartós emelkedéséhez vezetnek, amely szoros kapcsolatban áll a sejtek gyorsabb öregedésével.
A cirkadián ritmus megakasztása dózistól függően 9-17 perc késésként jelentkezik az alvás-ébrenlét ciklusban, állítják norvég kutatók.