A „hősök és mártírok védelméről” szóló törvénybe ütközik Mao bírálata művészeti alkotásokon, akár három év börtön is járhat érte.
Az esetről Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont igazgatója számolt be – jobb híján szintén a közösségi oldalon.
Bár a Nemzeti Múzeum menesztett főigazgatója, L. Simon László szerint választóvonalhoz érkeztünk, ezt a vonalat valójában már rég átléptük: több magyar kiállítási intézményben dúl az öncenzúra. Csütörtökön a Néprajzi Múzeumban diákok demonstráltak az elkordonozott fotók miatt.
Egy új törvényjavaslat szerint a streamingszolgáltatóknak el kellene fogadtatniuk a műsoraikat a hatóságokkal, nehogy obszcén tartalmak érhessék el a fogyasztókat. Vagy nehogy csúnyát mondjanak a miniszterelnökre.
A Meghökkentő mesék és sok népszerű gyerekkönyv szerzőjének munkái a jövőben cenzúrázva és eredetiben is megjelennek Angliában, bár nemrég még úgy tűnt, hogy a vitatott szövegeket meg fogják húzni. De mi a baj Roald Dahllal, Ian Fleminggel vagy Rudyard Kiplinggel?
Felmondott Vitrai József, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott Egészségfejlesztés főszerkesztője, aki szerint a kézivezérlés miatt a lapnál mostanra teljessé vált az öncenzúra: a szerkesztők kerülni igyekeznek a konfliktusokat és a „kényes szavakat”.
A betegséget okozó baktériumokat az egyik boltban árult lágyhéjú teknősöknél mutatták ki, a járványügy bezáratta és fertőtlenítette a boltot. A hatóságok szerint nem kell járványtól tartani, a vuhani lakosok viszont érthető módon aggódnak.
Kínában illegális a pornó, ezért a Pekingi Csiaotung Egyetemen olyan agyi jeleket leolvasó sisakot fejlesztettek, amely érzékeli, ha viselője kéretlen tartalmakat lát a képernyőn.
A milliárdos Tesla- és SpaceX-vezér összehívta a Twitter dolgozóit, és szokása szerint ismét úgy viselkedett, mint aki teljesen megőrült. Annyi legalább kiderült, hogy el akarja érni az egymilliárd felhasználót, és vicces reklámokra vágyik a felületen.
John Weiley, az ausztrál rendezőlegenda 1968-ban meg akarta örökíteni a Sydney-i Operaház építését. Az ötlettel végül David Attenborough-t, a BBC Two akkori vezetőjét találta meg, aki megrendelte a filmet. Az alkotást mindössze egyszer sugározták, majd az ausztrál kormány tiltakozása miatt megsemmisítették a kópiákat. Az egyetlen fennmaradt példány 2012-ben került elő.
Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta főszerkesztője a lapban jelentette be, hogy árverésre bocsátja a kitüntetést, a bevételt pedig az orosz-ukrán háború elől menekülőknek ajánlja fel.
Hétfő óta letölthető az App Storeból a Truth Social, ami olyasmi, mint a Twitter, csak épp az egykori amerikai elnök tulajdonában van, és a posztokat nem posztoknak vagy tweeteknek hívják, hanem Truthoknak, vagyis igazságoknak.
Az 1999-es klasszikus végét nem találta elég polkorrektnek a Tencent Video, így inkább kivágták. A jól ismert végjáték és a tornyok összedőlése helyett megnyugtatták a közönséget, hogy a hatóságok időben kiérkeztek, a főhőst pedig kórházba szállították.
A Kínai Kommunista Párt az utóbbi időben sorban töri le a prosperáló techcégek, köztük az Alibaba, az Ant, a Meituan, a Tencent és a Didi Chuxing szarvát. És hogy miért azt a lovat ütik, amelyik a legjobban húz? Peking megelégelte, hogy a technológiai cégek robbanásszerű növekedése miatt megnőttek a jövedelmi különbségek az országban.
Az első deepfake-kel összefüggő japán büntetőügyben egy 43 éves férfit vettek őrizetbe, miután több mint tízezer kipixelezett japán felnőttfilmről tüntette el az elhomályosított részeket.