Egy új kutatás szerint a hatalmas szertartásközpont több kilométer kiterjedésű, nem látszanak benne a társadalmi hierarchia nyomai, és az univerzumot jelenítette meg.
A legközelebbi intelligens civilizáció 33 ezer fényévnyire lehet, és legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. De hogy jött ez ki az Osztrák Tudományos Akadémia két kutatójának?
Friss leletek szerint már évezredekkel az első földművelők érkezése előtt arathatták a vadárpát a közép-ázsiai vadászó-gyűjtögetők, akik így gabonán, pisztácián és almán élhettek vígan a térségben.
Német paleoklimatológusok a mai Csád területén fekvő Tibeszti-hegység múltbéli csapadékviszonyait rekonstruálva jutottak meglepő eredményre.
Bár a melegedő éghajlat és a növekvő csapadék is szerepet játszott a kb. 12 ezer éve történt átmenetben, egy friss kutatás szerint az emberek sokkal aktívabban ösztönözték a mezőgazdaság terjedését, mint eddig gondolták.
Eddig dzsungel fedte el a Mexikó délkeleti részén található hatalmas ősi város romjait, de egy amerikai doktorandusz most LIDAR adatok böngészése közben teljesen véletlenül ráakadt.
Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
A Fermi-paradoxon feloldására sok elmélet született már; az egyik lehetőség szerint minden civilizáció bujkál a többi elől, mert attól tart, a többiek elpusztítják őt, ha felfedi létezését.
A Gunung Padang régóta izgatja az elfeledett ősi civilizációk rajongóit, de a különös lelőhely emberi eredetét bizonygató friss kutatásra az áltudomány és a politika árnyai vetülnek.
A változó világ az egyes vallásokat is változásra készteti, de miért ne jöhetne létre egy olyan új, globális vallás, ami elfogadható válaszokat nyújt azokra a kérdésekre, amelyek eddig fel sem merültek?
Mióta világ a világ, az ember örömmel mérgezi magát alkohollal, de könnyen lehet, hogy enélkül a civilizáció sem alakult volna ki: egyesek szerint nem a mezőgazdaságból jött a sör, hanem a sör teremtette meg az igényt a nagybani gabonatermesztésre. A történelmünket végigkíséri az alkohol; Edward Slingerland filozófus-történész elmondja, miért.
Egy osztrák kutatás jutott erre az eredményre az emberi társadalmakban végbement globális változások alapján. Nem egyöntetű a kutatás megítélése, vannak, akik szkeptikusan viszonyulnak az adatalapú felméréshez.
Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.
Gaya Herrington, a KPMG vezető elemzője tanulmányában összevetette a múlt századi prognózist a friss empirikus adatokkal, és arra jutott, hogy jó úton járunk az összeomlás felé.
Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.