A figyelmünkön is ronthatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek
Már napi egy zacskó chips elfogyasztása mérhető figyelemromlással és lassabb információfeldolgozással járhat egy ausztrál felnőttek adatait vizsgáló kutatás szerint.
Már napi egy zacskó chips elfogyasztása mérhető figyelemromlással és lassabb információfeldolgozással járhat egy ausztrál felnőttek adatait vizsgáló kutatás szerint.
Az egészségtelen és fenntarthatatlan módon előállított élelmiszerek fogyasztásában a világelsők közé sorolt Magyarországon nem létezik hivatalos táplálkozási ajánlás. Ezt a hiányt pótolja a Semmelweis Egyetem dietetikusainak nemzetközi és hazai jó példákat összehasonlító átfogó elemzése.
Több különböző kutatás adatait összevetve úgy tűnik, nincs bizonyíték arra, hogy bármennyivel jobb lenne, mint más fogyási módszerek.
Ráadásul az őskőkorszaki emberek már magvakat őröltek, gumókat főztek és dióféléket méregtelenítettek áztatással – ezek sehogy sem férnek bele az ételek feldolgozását elítélő paleo diétába.
Az EU tudományos tanácsadó testületének friss jelentése szerint nem kell teljesen lemondani a húsevésről, de sokkal kevesebbet kell fogyasztani belőle. A fehérjét viszont pótolni kell valamivel – erre vázoltak fel alternatívákat.
Erre jutott egy 55 fő bevonásával folytatott brit klinikai vizsgálat, ami az élelmiszerek feldolgozottságától függő testsúlycsökkenést vizsgálta.
Legalábbis a Science Advances folyóiratban most megjelent tanulmány szerzői szerint.
Egy kanadai kísérlet részt vevői akkor is jelezték az IBS tüneteit, ha placebót kaptak, ha pedig glutént tartalmazó müzliszeletet ettek, de nem tudtak róla, semmi bajuk nem történt. A kutatók az online influenszereket vádolják a glutén démonizálásáért.
A Föld eltartó képessége egy nemrég közölt kutatás szerint heti 255 gramm húsfogyasztást képes fedezni. De ne szaladjunk marhahúsért, ha védeni akarjuk a bolygót.
Egy friss kutatás szerint az állatok mikrobiomja nem attól függ, hogy mit esznek, hanem attól, hogy melyik fajhoz tartoznak.
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó és Kopasz Bálint olimpiai bajnok kajakozó a Biomeet konferencián beszélgetett Takácsy Lilla sportdietetikussal és Vernes Réka háziorvossal arról, mit esznek és mit tesznek azért, hogy hosszú, kiegyensúlyozott életet élhessenek.
Mit tanulhatunk a törzsi gyógyítóktól? Szabad-e otthon próbálkozni a ketogén diétával? Hogyan hat a kefir depresszió ellen? Ezekről is szót ejtettek meghívott szakértőink a mikrobiomot körbejáró 8. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
A szénhidrátmegvonás hatékony eszköz a fogyásban, de a diéta nem csak a testsúlyra van hatással, hanem a szív- és érrendszerre valamint a mikrobiomra is.
A Harvard Egyetem kutatói 25 évig követték 25 ezer nő egészségügyi adatait, és megfigyelték, hogy a mediterrán diétát követők 23 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg bármilyen okból a vizsgálati időszak alatt.
A 2700 éves leletek alapján az üstökben vért és tejet gyűjtöttek, amiket különbözőképpen hasznosítottak – a mongol konyha máig őrzi ezeket a módszereket.