A svéd Essity vállalatcsoport irodaházaknak, kereskedelmi központoknak és közintézményeknek szánja „mag nélküli” termékcsaládját.
Nem minden szemét, ami annak látszik, a hulladékról pedig már régóta tudjuk, hogy inkább nyersanyag, mint szemét. A szemléletformálás és az oktatás hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb értékes alapanyag végezze a lerakókban.
Ausztrál kutatók úgy módosították egy közönséges légyfaj genetikai állományát, hogy a legyek több emberi hulladékot egyenek meg.
Hiába beszélünk az újrahasznosítás fontosságáról, önmagában sem a cégek, sem a lakosság lelkesedése nem elég, de ketten együtt globális szinten is csodákra lennének képesek.
Az ember már a madárfészkekbe is befurakodott: egy magyar biológus szerint már nincs hely a Földön, ahol a madarak ne használnának a környezetünket terhelő hulladékot, például színes fonalakat, nejlonzacskókat, esetleg cigarettacsikkeket a fiókáik otthonának kibélelésére.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
Nemcsak a termelők és a fogyasztók hibásak a rengeteg műanyaghulladék miatt, hanem maga a rendszer is, amiben olcsóbb műanyagot gyártani, mint átállni a körforgásos gazdálkodásra.
Speciális aerogélt fejlesztettek, ami megköti a régi alaplapok és más számítógép-alkatrészek gyártásához felhasznált nemesfémeket.
Az EU-ban és Magyarországon is csökken az egy főre jutó háztartási hulladék mennyisége. Ez akár jót is jelenthetne, de az újrahasznosított szemét mennyisége még ennél is nagyobb mértékben csökken. Mit mutatnak az adatok?
15 évvel ezelőtt személyes elköteleződésből és a korábbi tapasztalatokból állt össze az ALTEO ötlete. Mára biogázüzemet, szabályozási központot, valamint nap- és szélerőműveket üzemeltet a cég az országban.
Az ismert 16 fajból 10 próbál így túlélni a trópusi régiókban.
Hogyan oldjuk meg a klímaválságot? Ifj. Chikán Attilát, az idén 15 éves ALTEO Csoport vezérigazgatóját a megújulókról, a körforgásos gazdaságról és a klímaharc esélyeiről faggattuk.
2024-től kötelező lesz a háztartási biohulladék, például a gyümölcshéj vagy a kávézacc szelektív gyűjtése. Ezen a tényen kívül viszont még mindig nem tudjuk, mi változik meg a szemétszállításban.
A kötelezően visszaváltási díjas termékek után ötven forintot kell fizetni, az újrahasználhatók díját a gyártó határozza meg.
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?