A Hymnus című költemény évekig hevert Kölcsey Ferenc fiókjában, és sem a szerző, sem kortársai nem tartották nagyra. Megzenésítése után azonban végigkísérte az ország történelmét: fontos szerepet játszott 1848-ban, a kiegyezésnél, az első világháború után, 1956-ban és 1989-ben is, amikor először vált hivatalosan Magyarország himnuszává.
Andreas Ady, Lorenz Szabó, Desider Kosztolányi, Michael Babits, Julius Illyés, Eugen Heltai, Ernst Szép, Aaron Tamási, Ludwig Nagy vagy Franz Móra – ezeken a neveken publikálta a magyar irodalom nagyjainak írásait a német nyelvű Pester Lloyd. A makacs Móricz azonban zokon vette az átnémetesítést, és ezzel évtizedekig tartó vitát gerjesztett.
Milyen volt a 19. századi Pest-Buda gyermekszemmel? Milyen érzés lehetett először lóvasúton utazni, vagy a frissen megnyitott állatkertbe látogatni? Szendrey Júlia gyermekei tizenéves koruk első felében jártak, amikor pesti lakosként mindennek részesei lehettek.
Ma 83 éve, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész kinyomozta, hogy ki volt a korábban ismeretlen kislányként számon tartott zongorista, aki a valóságban eljátszotta a költő egyik utolsó remekművét ihlető legendás Beethoven-szonátát.
Lassan négyszáz éve jelent meg William Shakespeare műveinek első gyűjteményes kiadása. A 233 fennmaradt példány egyikét Amerikában őrzik, erről derült most ki, hogy minden valószínűség szerint John Milton írta tele sűrűn személyes megjegyzésekkel.
Ma száz éve, 1919. szeptember 11-én hunyt el Csáth Géza. Történetét az teszi egyedivé, hogy megindító módon ő maga tudósított saját szenvedésének pillanatairól, amelyek napról napra végigkövethetőek fennmaradt naplóiban, naplótöredékeiben.
Hemingway írónak jó volt, haditudósítónak csapnivaló: a legjobb háborús sztorikat elspájzolta a regényeihez, a lapjának pedig mai áron 187 ezer dolláros költségelszámolást nyújtott be, derül ki a kortársak visszaemlékezéseiből.