Mi lehetett száz éve a legismertebb magyar szókapcsolat Magyarországon kívül? „Jónapotkívánok”? „Egészségedre”? Hát lófaszt. Sőt: lófaszt, bazmeg – írja Petneházi Gábor, az Innsbrucki Egyetem neolatin filológusa.
Elhunyt Tolnai Ottó, a jugoszlávizmus utolsó képviselője. A Kossuth-díjas vajdasági költő-író-drámaíró-esszéista már évtizedekkel azelőtt világhírű volt, mint hogy a 2000-es évek elején a kis magyar valóság kánongyártói felfedezték volna művészetét.
Karinthyt ezen a napon, 1936. május 4-én műtötték meg Stockholmban, és az író rögtön szerelmes lett Svédországba. Ez is kiderül abból a Qubit hasábjain most először közölt riportból, amit nem sokkal Karinthy hazaérkezése után készített barátja, Nagy Lajos.
A közmondásos kelta homály talán a Tuatha Dé Danann körül a legsűrűbb: különböző megfejtések szerint Görögországból, Norvégiából, vagy egyenesen Atlantiszról érkezhettek ír földre, míg mások úgy tartják, hogy istenekről vagy űrlényekről van szó. De mit tudunk róluk valójában?
Eleanor Jourdain és Charlotte Moberly arról számolt be, hogy 1901-ben a Kis-Trianon-palotánál egészen Marie Antoinette koráig utaztak vissza az időben. A következő tíz évet arra szánták, hogy bebizonyítsák, valóban természetfeletti élményben volt részük.
A magyar fővárosról a kiegyezés utáni évtizedekben kialakult a kéjlányoktól hemzsegő mulatóváros képe, de valójában korrupt rendőrök, sötét bordélyok és nemi betegek hada lepte el Budapestet a századfordulón.
A korszakban gyakran démonizálták az író- és költőnőket, és emiatt kevésbé is maradtak fenn a szövegeik. A női szerzők kutatásának nehézségeiről Török Zsuzsa irodalomtörténész és Mészáros Zsolt muzeológus beszélgetett a Glossza podcastban.
A költő halála után szinte azonnal építeni kezdett kultuszból mára a kiüresedett koszorúzások és a március 15-i szavalatok maradtak, pedig van miért tisztelni Petőfit, derült ki a CEU Határtalan tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
A Hymnus című költemény évekig hevert Kölcsey Ferenc fiókjában, és sem a szerző, sem kortársai nem tartották nagyra. Megzenésítése után azonban végigkísérte az ország történelmét: fontos szerepet játszott 1848-ban, a kiegyezésnél, az első világháború után, 1956-ban és 1989-ben is, amikor először vált hivatalosan Magyarország himnuszává.
Andreas Ady, Lorenz Szabó, Desider Kosztolányi, Michael Babits, Julius Illyés, Eugen Heltai, Ernst Szép, Aaron Tamási, Ludwig Nagy vagy Franz Móra – ezeken a neveken publikálta a magyar irodalom nagyjainak írásait a német nyelvű Pester Lloyd. A makacs Móricz azonban zokon vette az átnémetesítést, és ezzel évtizedekig tartó vitát gerjesztett.
Milyen volt a 19. századi Pest-Buda gyermekszemmel? Milyen érzés lehetett először lóvasúton utazni, vagy a frissen megnyitott állatkertbe látogatni? Szendrey Júlia gyermekei tizenéves koruk első felében jártak, amikor pesti lakosként mindennek részesei lehettek.
Ma 83 éve, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész kinyomozta, hogy ki volt a korábban ismeretlen kislányként számon tartott zongorista, aki a valóságban eljátszotta a költő egyik utolsó remekművét ihlető legendás Beethoven-szonátát.
Lassan négyszáz éve jelent meg William Shakespeare műveinek első gyűjteményes kiadása. A 233 fennmaradt példány egyikét Amerikában őrzik, erről derült most ki, hogy minden valószínűség szerint John Milton írta tele sűrűn személyes megjegyzésekkel.
Ma száz éve, 1919. szeptember 11-én hunyt el Csáth Géza. Történetét az teszi egyedivé, hogy megindító módon ő maga tudósított saját szenvedésének pillanatairól, amelyek napról napra végigkövethetőek fennmaradt naplóiban, naplótöredékeiben.
Hemingway írónak jó volt, haditudósítónak csapnivaló: a legjobb háborús sztorikat elspájzolta a regényeihez, a lapjának pedig mai áron 187 ezer dolláros költségelszámolást nyújtott be, derül ki a kortársak visszaemlékezéseiből.