A Qubit értesülései szerint hazai közgyűjteményekbe kerülhetnek a Matolcsy-kollekció darabjai. Szakértők szerint ez a lehető legjobb megoldás, mert „ha a műtárgyakat a piacra öntenék vissza, az katasztrófát okozna a műkereskedelemben”. Kérdés, kell-e a magyar múzeumoknak a geometrikus absztrakt.
A hatalmas vásznat a Shell fúrótornyán helyezték el és öntötték le vérvörös festékkel.
Fiatalok, idősek, katolikusok, zsidók, nemesek, polgárok és aradi vértanúk feleségei, lányai az 1848–49-es eszmék mellett kiállva készítették el a 12 méteres szőnyeget, ami Arany János ajánlása ellenére sem talált otthonra az Akadémián. Most egy kortárs kiállítótérben mutatták be a két darabra szedett textil felét.
A Magyar Nemzeti Bank vezetésének egyszer el kell döntenie, hogy mihez kezd a Matolcsy György uralkodása alatt milliárdokból összevásárolt kortárs műgyűjteménnyel, több mint ezer absztrakt festménnyel. Folytatja a gyűjtést? Lezárja a projektet? Esetleg megválik a képektől?
Fesztiválozók elhagyott sátraiból készült David Attenborough-tabló vagy Botticcelli Vénusza óceáni műanyagszemétből – a provokatív műveiről ismert festőművész, Sinkovics Ede az upcycling néven emlegetett értéknövelő újrahasznosításban utazik.
Tíz év, öt kiadás: csütörtökön megnyílt az OFF-Biennále Budapest, amely idén a biztonság fogalmát járja körül. Politikai, technológiai és személyes értelemben is, kritikusan, kísérletezően.
Mivel a mai magyar hatalmi rendszer minden autonóm művészeti megnyilvánulásban ellenséget lát, nem bízik semmi másban, csak a teljesen üres giccsben, és csak a giccsmesterek hajlandók még tolni a szekerét. De ahol a Csodaszarvas az ünnepelt művészet, ott min csodálkozunk még?
Az régóta nem vitás, hogy a képregény a kortás művészet része-e, legfeljebb az a kérdés, hogy miként jelenhet meg az intézményeiben. Chris Ware, a ma élő talán legfontosabb képregényalkotó, szó szerint regényeket állít elő, és akár akarta, akár nem, a műfaj szintet lépett vele.
A független művészeken egyre durvább a politikai nyomás, társulatok tűnnek el, alkotók emigrálnak – de még mindig vannak, akik nem akarják elengedni a jövő elképzelésének jogát. Erdődi Katalin, a Trafó új igazgatója 11 év után tért haza Budapestre. Miért pont most?
Tíz éve az egyik legmagasabb volt az árverésen eladott művek száma tavaly, de jelentősen csökkent az átlagár és az összforgalom is. A legjobban a legdrágább szegmensben.
Az olasz képzőművész America című művét, amely egy használatra alkalmas arany vécé, 2019-ben lopta el három férfi egy brit kiállításról.
Az eltérő idegrendszeri működés, a neurodiverzitás fogalmáról, megéléséről és társadalmi megítéléséről is szól az a kortárs művészeti projekt, amelyben alkotók, szakemberek, kurátorok dolgoznak majd együtt.
„Az élet nem mehetett abban a kerékvágásban, ahogy addig, hiszen egyszerűen becsapták az embereket” – mondja Gordon István Lengyelország-szakértő a Qubit legújabb podcastjában arról, hogy a Tusk-kormány egyik napról a másikra menesztette a lengyel köztévé és közrádió felső vezetését.
A 2023-as lengyel választások után felállt új helyzetben a kultúrharc új fejezete íródik. A Tusk-kormány belefogott az intézmények újrademokratizálásába, de ez nem megy konfliktusok nélkül – áttekintettük az elmúlt évek legfontosabb eseményeit.
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év alatt igyekezett átírni nemcsak a múltat, hanem a jelen kultúráját is. Arrafelé erősebb volt a cenzúra, élesebbek a politikai harcok az intézmények körül, és most, a Kaczyński-rendszer után meglehetősen nehéz az újrademokratizálás is.