Lengyelországban elfogott orosz régészt állítana bíróság elé Ukrajna, ókori örökségi javak ellopásáért
Oroszország többek között ókori régészeti leletek „narratív átkeretezésével” is igyekszik alátámasztani ukrajnai invázióját.
kulturális örökség
120 millió forintos AI-szervert kapott az ELTE, amivel tudományos és kulturális adatfeldolgozásra képes chatbotokat fejlesztenek majd
Az elődjénél nagyságrendekkel több számítási kapacitást biztosító szerver digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint AI-kutatásokat fog támogatni.
Lezárult „az évszázad projektje”, de mi történt a Notre-Dame felújításának öt éve alatt?
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Virtuális múzeum mutatja be az oroszok által ellopott ukrán műtárgyakat
Ukrajnában az orosz csapatok tudatosan rombolják a múzeumokat, ezrével hurcolják el a műtárgyakat. Egy kijevi csapat digitális múzeumot épít az ellopott műveknek. Ketten közülük Budapesten mutatták be a projektet, velük beszélgettünk, nemcsak a múzeumról, hanem arról is, hogyan élnek és dolgoznak a háború közepette.
Hogy kerül ide ez a múmia? Az hagyján, de hogy kerül vissza oda, ahonnan elloptuk?
A sírrablás már az ókori Egyiptomban is divat volt, de a műkincsek egy része legalább nem került a határokon túlra. A gyarmati, napóleoni, náci, kommunista és más dúlások után viszont csak a felháborodás maradt, és az ellopott műtárgyak kevés kivételtől eltekintve máig ott vannak, ahová hurcolták őket.
Visszakap a Húsvét-sziget egy 150 éve elrabolt szobrot
A Moai Tau néven ismert faragványt a chilei haditengerészet szállította el 1870-ben, 1878 óta az ottani természettudományi múzeum gyűjteményét gazdagítja. A Húsvét-szigetek már évek óta szeretné visszakapni az elrabolt kulturális kincseket, ezúttal az ország sikerrel járt.
Megújul a Colosseum
A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.
A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
A hatvanas években megesett, hogy a kocsmának jutott hely a művházban, a könyvtárnak nem
Az UNESCO 1966-ban a mai napra, szeptember 8-ra tűzte ki az International Literacy Dayt. Nemzetközi szinten kiemelt figyelmet szenteltek az írástudatlanság elleni küzdelemnek, de vajon mit tettek mindezért Magyarországon a Kádár-rendszerben?
Amikor tapsvihar fogadta az SS-tiszteket Szombathelyen
Az egyik első Magyarországon rendezett fesztivál, a szocialista Savaria Karnevál megmutatja mindazt, amit a hatvanas évek tömegszórakoztatásának idő- és történelemszemléletéről, a lokális örökséghez fűződő viszonyáról és az ideológiai megfelelésről tudni érdemes.
Westworldtől Williamsburgig, avagy a sci-fi és a kulturális örökség találkozása
A történészek nem szűnő igyekezete ellenére máig általános jelenség a múlt gazdasági, politikai szükségleteknek megfelelő átalakítása. Ahogy ezer évvel ezelőtt a krónikaíró az akkori jelen kívánalmai szerint rendezte be a múltról elmondható történetet, úgy alakítják örökségünket ma a marketingesek, ideológusok és forgatókönyvírók.
10 csodálatos helyszín, ami mostantól a világörökség része
Az UNESCO Világörökség Bizottsága idén a szokásosnál is több, 29 helyszínt vett fel az emberiség kulturális és természeti örökségei közé, köztük Babilont, az indiai Dzsaipur városát és Frank Lloyd Wright építész munkáit.
A kortárs Európa identitásának kerete: az európai kulturális örökség
A kulturális örökség az ezredfordulóra vált az európai identitás olyan integratív fogalmává, ami nem fenyegeti a nemzeti kultúrák sokszínűségét. Az elkövetkező hét évben az EU több százmillió eurót fordít az örökséggel kapcsolatos kutatásokra.
Kunyhók, mozik, múzeumok
Mi történik a nem művészek által létrehozott audiovizuális hordozókon létező tartalmakkal? Hogyan küzdenek a gyűjtésük, tárolásuk, megőrzésük és közzétételük kérdésével például a néprajzi és történeti múzeumok? Ha érdekelnek a válaszok, várunk az Örökség esték következő, kilencedik alkalmán március 21-én, csütörtökön 18 órakor az ELTE bölcsészkarán.
A láthatatlan roma örökség nyomában: Reach the Nyócker!
Attól még, hogy valami láthatatlan, nem biztos, hogy nem is létezik: az ELTE kulturális örökséggel foglalkozó hallgatói konferencián mutatják be a józsefvárosi romák örökségét.