A párizsi klímacélok eléréséhez alacsony kibocsátású áramtermelésre kell átállni, de sokan aggódnak amiatt, hogy az ehhez szükséges anyagok előállítása túl nagy környezeti terheléssel járna. Egy friss kutatás szerint ettől nem kell félni, és a geológiai készletek sincsenek veszélyben.
50 százalék az esély arra, hogy a következő 5 évben elérjük a 1,5 fokos felmelegedést, amely az éghajlati katasztrófákon keresztül komoly gazdasági és társadalmi károkkal fenyeget.
Kevesebb elektromos autót gyártanak a világ legnagyobb járműgyárai, mint amennyire a párizsi klímaegyezmény alapján szükség lenne ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 1,5 fokot.
„Kevéssé meglepő kutatási eredmények” rovatunkat hallották.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
Vajon a technológiai fejlődéssel vagy az önmérséklettel kerülhetjük el a Földet fenyegető klímakatasztrófát? Egy új jelentés szerint a gazdagoknak nagyobb részt kéne vállalniuk a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséből. Ennek az életmódváltás lehet az egyik legjobb módja.
Az USA visszalép a párizsi klímaegyezménybe, benn marad az ENSZ egészségügyi világszervezetében, a WHO-ban, és leállítja a Keystone XL olajvezeték építését. A frissen beiktatott elnök emellett felülvizsgáltatja a Trump-adminisztráció több mint száz környezetvédelmi és közegészségügyi intézkedését.
A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Hároméves huzavona után az USA lett a világ első nemzete, ami hivatalosan is kihátrált a 2015-ös párizsi klímaegyezményből.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
A Barcelonai Egyetem friss kutatása szerint az egyezmény a legjobb esetben is fölösleges, mert nem átlátható, ha pedig az egyes országok vállalásait nézzük, sehogy sem jön ki a matek, nem teljesül a kitűzött 2 fokos cél betartása.
Az ENSZ lengyelországi klímakonferenciáján hosszas tárgyalások után elfogadták a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, mégsem teljes a siker.
Hetek óta sorra jönnek ki az amerikai kormányügynökségek jelentései a klímaváltozás közvetlen veszélyeiről, de a Trump-kormány kitart a fosszilis tüzelőanyagok mellett.
A 2015-ös egyezményben viszonylag rugalmasan rögzítették, hogy 1,5 vagy 2 Celsius-fok alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, pedig nagyon nem mindegy. Több európai országban már bő tíz év múlva nem lehet új benzines vagy dízeles autót kapni.