Magyar, osztrák, dán és holland kutatók az Egyesült Államok 50 legnagyobb városának viszonyait vizsgálták a közúti infrastruktúra tükrében.
Hogy lehet az, hogy egyre több a szegény azok között, akik dolgoznak? Miért defektes a magyar elit? Hogyan polgárosodnak a munkások, és hogyan csúsznak le a diplomások? A Kovách Imre szociológus vezetésével végzett gazdag és egyedülálló kutatás elgondolkodtató képet fest a mai magyar társadalomról.
A magyarok elvben sokkal inkább érdeklődnek a klímaváltozás hatásai iránt, mint a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek, de ahelyett, hogy maguk cselekednének, az államtól várják a megoldást, derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből.
Szentjóby Tamás 1975-ben betiltott, kultikus filmjének kópiája először 1983-ban, aztán 2009-ben kelt új életre, most pedig óriási érdeklődés mellett mutatták be a Trafóban. De hogyan keletkezett a kultusz, és mitől aktuális ma is a Kentaur?
Tudta-e Petőfi Sándor, hogy mi az a klitorisz? Miért alakult ki a 18-19. századi maszturbációs pánik, hogyan viszonyult a kádári szocializmus az önkielégítéshez, és mi a baj a pornóval? Aki válaszol: Csányi Gergely szociológus, A szex politikai gazdaságtana című kötet szerzője.
Hogyan öröklődik a hajléktalanság? Mitől növekszik a rizikója? Hány férőhelyes a magyar hajléktalanellátás? Fehér Borókával és Lengyel Leával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) szociális munkásaival beszélgettünk.
A közvélemény szerint egy 53 éves férfi még egyáltalán nem túl idős ahhoz, hogy gyereke szülessen, és folyamatosan nő a 40 felett szülő nők aránya. A nők többsége már nem óvszerrel, hanem tablettával védekezik, és a reprodukcióra vonatkozó ismeretek fő forrása nem az orvos, hanem az internet – derül ki az MTA kutatócsoportjának friss felméréséből.
Csütörtökön mutatták be annak a több éven át folytatott átfogó kutatásnak az eredményeit, amelyet a TÁRKI Társadalomkutató Intézet a fogyatékkal élők magyarországi helyzetének feltérképezésére indított 2019-ben.
Míg a rendszerváltás nemzedékét még főképp a lázadás, polgárpukkasztás vagy egy szubkultúrához való tartozás motiválta a tetoválásra, a Z generáció számára a bőr személyes tapasztalataik emlékhelye is, ami segít elbeszélni az életüket és feldolgozni traumáikat.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
Hiába a magyar népesség egészét leképezni kívánó kutatási minta, ha a végül megkeresett emberek 60 százaléka nem válaszol. A közvélemény-kutatóknak alkalmazkodniuk kell a változó világhoz – ma már például online is egyre több idős embert lehet elérni.
Hogyan reagál az egyén és a társadalom egy olyan komoly válsághelyzetre, mint a covidjárvány volt? Erre a kérdésre kereste a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont többéves kutatási programja, amelynek eredményeit ma mutatják be.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, az MTA rendes tagja 92 éves volt, halálhírét Krémer Balázs szociológus osztotta meg a Facebookon.
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
Az Orbán-rendszer nemcsak az öncélú hatalomszerzésről és a korrupcióról szól, hanem sokkal inkább egy jól meghatározható ideológia megteremtéséről és továbbadásáról – állítja Enyedi Zsolt, a CEU Demokrácia Intézetének professzora, aki szerint a rendszer alapvető célja, hogy ezt az ideológiát átültesse a gyakorlatba. Mi következik mindebből?