Hogyan öröklődik a hajléktalanság? Mitől növekszik a rizikója? Hány férőhelyes a magyar hajléktalanellátás? Fehér Borókával és Lengyel Leával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) szociális munkásaival beszélgettünk.
A közvélemény szerint egy 53 éves férfi még egyáltalán nem túl idős ahhoz, hogy gyereke szülessen, és folyamatosan nő a 40 felett szülő nők aránya. A nők többsége már nem óvszerrel, hanem tablettával védekezik, és a reprodukcióra vonatkozó ismeretek fő forrása nem az orvos, hanem az internet – derül ki az MTA kutatócsoportjának friss felméréséből.
Csütörtökön mutatták be annak a több éven át folytatott átfogó kutatásnak az eredményeit, amelyet a TÁRKI Társadalomkutató Intézet a fogyatékkal élők magyarországi helyzetének feltérképezésére indított 2019-ben.
Míg a rendszerváltás nemzedékét még főképp a lázadás, polgárpukkasztás vagy egy szubkultúrához való tartozás motiválta a tetoválásra, a Z generáció számára a bőr személyes tapasztalataik emlékhelye is, ami segít elbeszélni az életüket és feldolgozni traumáikat.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
Hiába a magyar népesség egészét leképezni kívánó kutatási minta, ha a végül megkeresett emberek 60 százaléka nem válaszol. A közvélemény-kutatóknak alkalmazkodniuk kell a változó világhoz – ma már például online is egyre több idős embert lehet elérni.
Hogyan reagál az egyén és a társadalom egy olyan komoly válsághelyzetre, mint a covidjárvány volt? Erre a kérdésre kereste a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont többéves kutatási programja, amelynek eredményeit ma mutatják be.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, az MTA rendes tagja 92 éves volt, halálhírét Krémer Balázs szociológus osztotta meg a Facebookon.
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
Az Orbán-rendszer nemcsak az öncélú hatalomszerzésről és a korrupcióról szól, hanem sokkal inkább egy jól meghatározható ideológia megteremtéséről és továbbadásáról – állítja Enyedi Zsolt, a CEU Demokrácia Intézetének professzora, aki szerint a rendszer alapvető célja, hogy ezt az ideológiát átültesse a gyakorlatba. Mi következik mindebből?
Az emberek saját világnézetük alapján különbözőképp értelmezik a józan ész fogalmát, amiből az következik, hogy a kifejezésnek nincs általánosan elfogadott értelme.
A magyar politikai-gazdasági elit pár ezer emberből állhat, de ha szigorúak vagyunk, valójában csak egyetlen egyből. Kristóf Luca elitkutató szerint a pozíciók átörökítése miatt nagyon nehéz bekerülni a klubba.
Az Orosz Tudományos Akadémia szociológusai idén is elkészítették a „Hogyan élsz, Oroszország?” című felmérést a társadalom közérzetéről, ami alapján az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott az oroszok gondolkodása.
Az abortuszellenesek szerint a képlet roppant egyszerű: abortusztilalom = több születés. De mit mutatnak a számok, mire jó a szívhangrendelet, és mit üzennek a Horthy-kormány, a Ratkó-korszak vagy Nicolae Ceauşescu elvetélt kísérletei?
Mit gondolnak a magyar egyetemi diákok, a fejlesztők, az újságírók és a marketingszöveg-írók az MI-ről? Miért nem jó kérdés, hogy elveszik-e a gépek a munkánkat? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetén izgalmas kutatások előzetes eredményeit mutatták be.