1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
Csütörtökön mutatták be annak a több éven át folytatott átfogó kutatásnak az eredményeit, amelyet a TÁRKI Társadalomkutató Intézet a fogyatékkal élők magyarországi helyzetének feltérképezésére indított 2019-ben.
Hiába a magyar népesség egészét leképezni kívánó kutatási minta, ha a végül megkeresett emberek 60 százaléka nem válaszol. A közvélemény-kutatóknak alkalmazkodniuk kell a változó világhoz – ma már például online is egyre több idős embert lehet elérni.
Hogyan reagál az egyén és a társadalom egy olyan komoly válsághelyzetre, mint a covidjárvány volt? Erre a kérdésre kereste a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont többéves kutatási programja, amelynek eredményeit ma mutatják be.
A több tízezres tömeget mozgósító influenszerek véleményének súlyát nem az állampárti propagandagépezet vagy a reklámpiaci érdekeitől vezérelt mainstream média teremtette meg, hanem saját nézettségükből fakadó népszerűségük – mondja Mikecz Dániel politológus, aki a mozgalmak kutatásával foglalkozik.
Az emberek saját világnézetük alapján különbözőképp értelmezik a józan ész fogalmát, amiből az következik, hogy a kifejezésnek nincs általánosan elfogadott értelme.
Mit tudhat a tudományról egy filozófus, aki nem a laborban, hanem a karosszékben tölti a napjait? Na és képes-e kritikus módon szemlélni a tudományt és annak társadalmi szerepét egy biológus, aki reggeltől estig sejtekkel matat?
A dajkaterhesség és béranyaság globális jelensége a fizetőképes elitnek nyújtott biológiai szolgáltatás vagy az emberkereskedelem szülőkorban lévő fiatal nőkre korlátozott verziója? Erre a kérdésre kereste a választ Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének csütörtöki pódiumbeszélgetése.
A piaci működésmód erősen formálja a háztartáson belüli viszonyokat. Az állam pedig, ami csökkenthetné ezeket az egyenlőtlenségeket és tehetne azért is, hogy kevesebben éljenek magányosságban, inkább kivonul, vagy csak bizonyos rétegekre figyel, mondja Gregor Anikó, az ELTE szociológusa.
Sterk Barbara multimédia-művész 21. századi technológiával kelti életre az archaikus paraszti kultúra használati tárgyait. A kiállítást most először láthatja a nagyközönség.
Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?
A Harvard Egyetem politológus professzora, Robert D. Putnam szerint az Egyesült Államok egyszerre van politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális válságban, de ez nem példa nélküli, ezért fontos tanulmányozni, hogyan lendült fel a társadalom a 20. század elején. Putnam néhány napja Budapesten tartott előadást.
A kutatóknak ma már számos eszközük van arra, hogy akár évszázados távlatban vizsgálják, hogy miről beszélnek a politikusok, vagy hogy milyen témákban születnek törvények. Az egyes országok napirendjeinek összehasonlításából arra is következtetni lehet, hogy demokratikus, nem demokratikus vagy hibrid rezsimekről van szó.
Magyarországon 2011 óta van lehetőség nemzetiségi lista állítására az országgyűlési választáson, de eddig csak a német kisebbségnek lett parlamenti képviselője. A mintegy 50 eddigi roma pártból nem tudott egyik sem kiemelkedni – ez a kamupártoknak, a közösség sokszínűségének és megosztottságának, valamint a többi párt ellenérdekeltségének is köszönhető.
Apafigura-e a falusi polgármester? Családbarát munkahely-e a közmunka? Mi az a mintha-társadalom? A TK podcastjében antropológusok néztek a közfoglalkoztatási statisztikák mögé, hogy feltárják, hogyan hatott a közmunkaprogram a magyar társadalomra.