Idén újra emberes űrhajó repült a Hold környékén – igaz, egyelőre ember nélkül. A november 16-án útnak indított Orion november 21-én haladt el először a Hold mellett, majd négy nappal később távoli pályára állt az égitest körül, és végül december 11-én landolt a Csendes-óceánban. Bár a tesztrepülés teljes sikernek bizonyult, az SLS rakéta és az Orion együttesen eddig közel 40 milliárd dolláros fejlesztését számos kritika érte. Mekkora eredmény az Artemis-1, és mikor járhat végre újra ember a Holdon?

Valahol a kozmoszban felrobbant egy óriáscsillag, és elvakította az összes mérőműszerünket. A csillagászok rengeteg információt tudtak meg így a GRB 221009A jelű gammakitörésről, amit 2022. október 9-én észleltek először. Mi derült ki az eseményről a multispektrális csillagászattal? Mennyiben kell finomítani a modelleinken az adatok és első elemzések alapján?

Szeptemberben becsapódott a DART űrszonda a Dimorphosba, és sikeresen módosította a 780 méteres Didymos kisbolygó körül keringő, 160 méteres égitest pályáját. Az első valaha elvégzett bolygóvédelmi teszt semmilyen veszélyt nem jelentett a Földre, eredményessége pedig felülmúlta a várakozásokat. Akkor mostantól biztonságban vagyunk a kisbolygóktól és üstökösöktől?

Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

• Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot;
• a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe;
• a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz;
• a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét;
• az ötödikben, hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső;
• a hatodikban, hogy a szupernehéz fekete lyukak néha építeni is tudnak, nemcsak pusztítani;
• a hetedikben, hogy az ukrán háború milyen zavarokat okoz a nemzetközi űrkutatási és csillagászati együttműködésekben;
• a nyolcadikban a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyukához kalandoztunk;
• a kilencedikben pedig a James Webb űrteleszkóp első felvételeinek jelentősége és a Curiosity marsjáró eddigi 10 éves pályafutása került terítékre.

Hallgass bele ezekbe is: