Négy éve a kampányidőszakban kaptak béremelést, most pedig újra a választások előtt – csakhogy a 15 százalékos emelést rég elvitte az infláció. A magyar kultúra napján tüntetnek a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók, és ismét elmondják: elegük van.
Idén és jövőre sok ezer, zsebkendőnyi alapterületű lakás készül el Budapesten, elsősorban az Otthon Startban rejlő lehetőségekre és a kiemelt beruházások rendszerére alapozva. Milyen következményekkel jár a gyors és tömeges lakásépítés a piacon, és milyen hatása lesz a főváros jövőjére?
Tavaly év végén a budapesti önkormányzat jelentősen korlátozta a szilveszteri durrogtatást, és a rendelet jótékony hatása meg is látszik a légszennyezettségi adatokon. De hogyan működik valójában a tiltás, és ér-e valamit, ha közben Európa egyre több tűzijátékot importál?
Az október végén újra belengetett repülőtéri vasút közvetlen környezeti előnyét feltehetően jócskán meghaladják a beruházás közvetett hátrányai.
A bontások, átépítések miatt a múlt század 60-as, 70-es éveinek építészete villámgyorsan tűnik el Budapestről, még azelőtt, hogy igazi értékként tekintenénk rá. Branczik Márta művészettörténész és F. Szalatnyai Judit fotográfus kétszemélyes projektje, a Virtuális leletmentés ezt a későmodern kultúrát igyekszik dokumentálni, amíg nem késő.
A Bosnyák téri irodakomplexum beruházója a korábban kérelmezett évi 500 ezer köbméter termálvíz kivitele helyett már 3 millió köbméterre kér engedélyt. Egy friss vízügyi tanulmány szerint a kapacitásbővítés kifejezetten kockázatos.
Kordos Szabolcs és Mautner Zsófi új könyvében, a Budapest gasztróban 19 recept és 19 hozzájuk kötődő helyszín szerepel, a legtöbbször olyanok, amelyek mellett bárki elmenne az utcán. Nem is a látvány az érdekes bennük, hanem a történetek Mátyás királytól az egykori City grillig.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a szigeten található rét jelenlegi állapotában inkább szavannára hasonlít, de mivel közel a Duna, fúrt kútból meg lehet oldani az öntözését.
A látványos égi jelenség idejére a telihold közel másfél órára elsötétült és vöröses árnyalatban pompázott. Az ország sok részén a felhők miatt nem, vagy csak rövid ideig lehetett látni a ritka eseményt.
Mitől lesz élhető a város? Még egy forgalmi sáv, még egy bevásárlóközpont, még egy lakótelep? A mérnöki szemléletű tervezés figyelmen kívül hagyja az emberi tényezőt. Két nagyszerű budapesti ellenpélda: a Bartók bulvár és a Margit-negyed.
„A fiatalabb nőket 4-5-en egyszerre megerőszakolják. Annyira tönkretettek már bennünket, hogy orvosi kezelésre van szükségünk. Ezt orvosi bizonyítvánnyal is bizonyítom. Most is három oltást kaptam, mert teljesen el vagyok már fertőzve. Kérem a parancsnokság segítségét.”
Miért nem tud úrrá lenni a MÁV a mindennapi káoszon? Mennyi ebben Lázár János felelőssége? A magyar vasútfejlesztés kontextusairól Spohn Márton közlekedésmérnök és Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász beszélget.
Az észlelések 22 százalékos emelkedését talán tényleg csak a mentesítés átmeneti megakadása okozta, mindenesetre a nyár közepi patkánymizéria kísértetiesen hasonlít a fél évszázados patkánymentességet felszámoló 2018-as krízisre.
Elkészültek az első modellszámítások, amelyek alapján a csatornahálózatot túlterhelő, jelentős károkat okozó felhőszakadások, villámáradások vizének harmadát vissza lehetne tartani. A csapadék hasznosításával elviselhetőbbé válna a főváros klímája.
A World Weather Attribution gyorselemzése szerint ezek közül 1500 halálesetért az emberi kibocsátások által okozott klímaváltozás felelős.