A 8. kerületi városrész nemcsak Magyarországon, hanem Európában is kuriózumnak számított: a területén eredetileg marhalegelő volt, amit kedvezményes áron vásároltak fel, hogy a középosztálybeli hivatalnokok egy belvárosi bérlemény áráért normális otthonhoz jussanak.
A hely, ahonnan Király Tamás elindult, egyszerre volt identitásformáló ruhaműhely és alter találkozópont, ahol a zenekarok filctollal írták föl a falra a koncertdátumokat. Pár négyzetméteren, a lépcső alatt. Most egy kiállítás idézi fel a történetét és a korszakot.
Néhány emblematikus épület eltűnése kezdte felrázni a közvéleményt: a 70-es évek épített örökségével kezdeni kellene valamit. Miközben a kor megítélésében a nosztalgia és a borzongás egyaránt jelen van, az építészete lassan divatba jön. De mit szeretünk rajta?
A nyolcadik kerületi Teleki tér az, amitől a kormány óvni igyekszik bennünket: a megtestesült multikulti, ahol különféle bőrszínek, kultúrák, vallások élnek együtt. Egy volt bokszklub tereiben nyílt kiállítás a környéket mint társadalmi metaforát igyekszik bemutatni.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.
A régióban Budapesten nőttek meg a legjobban a lakásárak az elmúlt öt évben: 85 százalékkal. Ez az agglomerációba és ingázó életmódba taszítja a fővárosba vágyókat, akik közül sokan nem engedhetnek meg saját tulajdont, márpedig a politika szinte csak a lakásvásárlást támogatja. Mi a megoldás?
A Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermei a remények szerint két év múlva önkormányzati lakásokká alakulnak, és a rászoruló családok már 2026 tavaszán-nyarán beköltözhetnek új otthonaikba.
Szeretünk azzal büszkélkedni, hogy Budapest kultúrváros, de hogyan fest valójában az itteni kulturális élet, és mit tartogat a jövő? Mit ígér megválasztása esetére Karácsony Gergely, Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid?
Kutatásunk eredményei szerint a fővárosban az utóbbi években egyre nő a kivágott fák száma, de ezt nem lehet szimplán a gonosz fűrészes emberre fogni. Bardóczi Sándor főtájépítész segít megérteni, milyen ma fának lenni Budapesten.
Hollókőn túl is van élet húsvétkor: Budapest 15. kerületében lovas kocsikkal járják az utcákat, előkerülnek a vödrök, a csizmák és a zakók, az esti táncházra pedig már száraz öltözetben fordulnak rá a fiatalok.
2021 óta Magyarország az egyedüli uniós ország, amelynek nincs összehangolt eszköztára a kábítószerügy kezelésére. Öröm az ürömben, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerda délelőtt elfogadta Budapest saját drogstratégiáját, ami más magyar városoknak is iránymutató lehet.
A nyugat és a kelet határán egyensúlyozó, Buda és Pest ellentétei között lavírozó főváros múltjáról és jövőjéről Demeter Nóra építész és a városi sétákat szervező Merker Dávid beszélgetett a Glossza új adásában.
A magyar fővárosról a kiegyezés utáni évtizedekben kialakult a kéjlányoktól hemzsegő mulatóváros képe, de valójában korrupt rendőrök, sötét bordélyok és nemi betegek hada lepte el Budapestet a századfordulón.
Kordos Szabolcs frissen megjelent könyvéből, az Egy város újabb titkaiból ismét kiderül, hogy még ott is van mit nézni, ahol az ember naponta megfordul.