Japán kutatók a csirkeizomsejteket egy olyan bioreaktorban tenyésztették, ami az állati vérerek működését utánozza. Ezzel a jövőben nagyobb húsdarabok is előállíthatók lehetnek.
Az arapapagájoknál és a keselyűknél már megfigyelték, hogy erős érzelmi felindulás hatására elpirulnak, a Tours-i Egyetem egy friss kutatásából kiderült, hogy ha indulatba jönnek, pirosabb lesz a taréjuk. A felfedezés a tyúk-ember kapcsolatokban is forradalmi változásokat hozhat.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
A csirketolmács AI egy ausztrál-japán kutatócsoport szerint képes az éhséget, félelmet, haragot, elégedettséget, izgatottságot vagy szorongást felismerni a kotkodácsolás alapján.
Két frissen megjelent kutatás szerint mindössze 3500 éve tenyésztenek csirkét. Az állatok előzékenyen körettel együtt jelentek meg ott, ahol elterjedt a rizstermesztés, de sokáig nem ették, csak nézegették őket.
Az Európai Unió tagországaiban január 28-tól betiltják a preventív antibiotikumhasználatot, de egészségügyi szakértők szerint máshol is ideje lenne, mielőtt olyan rezisztens kórokozók jönnének létre, amelyek az emberre is veszélyesek.
Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.
A Yale Egyetem régészprofesszora szerint a vudubabaként használt átokedénnyel egy athéni peres ügy érintettjeit akarhatták megölni.
A csirkegyárakban a kakascsibéket a nemük megállapítása után elpusztítják, gyakran úgy, hogy elevenen ledarálják őket. Németországban 2022. januártól a tojásgyárak kötelesek lesznek még embrió korukban megszabadulni az állatoktól.
Az ausztrál Flinders Egyetem kutatói a Dromornithidae családhoz tartozó óriásmadarak maradványai alapján kiderítették, hogy az állatok valószínűleg jól láttak, de agyból nem sok jutott nekik. A paleontológusok arra is rájöttek, hogy az állatok nem a lúdalakúak, hanem a tyúkalakúak rokonai.
Az Eat Just laboratóriumi körülmények között gyártott csirkéjéhez nem kell levágni az állatokat. A szingapúri élelmiszerbiztonsági hatóság egyelőre csak éttermekben engedélyezte a termék árusítását, hogy mikortól lehet kapni az izomsejtekből készült csirkefalatokat, arról még nem érkezett hír.
Látszólag kevés unalmasabb dolog létezik a csirkénél. Tömegestül tenyésztik, olcsó, és általában nem túl fantáziadúsan készítik el. Csakhogy ez nem mindig volt így: tízezer éves diadalmenete során a csirke volt már luxuscikk, jós, csodaszer és szent állat is. Rendhagyó zöldségportré, avagy a Gallus domesticus hátborzongató története.
Egy régészeti kutatásból kiderült, hogy nem a vikingek, hanem már egy évezreddel korábban a rómaiak vitték be a nyulakat Britanniába, ahol istenségnek tekintették, felnevelték, majd tisztességgel eltemették őket.
Évente nagyjából hétmilliárd kakascsibét semmisítenek meg világszerte, van, ahol egyszerűen elevenen ledarálják őket, hogy a húsuk és tojásuk miatt hasznosabb tyúkokra tudjanak koncentrálni. Franciaországban az érzéstelenítés nélküli disznókasztrációval együtt ezt is betiltják.