Hogy jutott ebbe a helyzetbe Magyarország, és hogyan lehetne kilábalni belőle? A magyar jogállam hiányosságairól és egy elképzelt, sikeres kormányváltás kilátásairól beszélgettek szakértők a CEU Demokrácia Intézetében.
Egy friss finn kutatás szerint nagyobb eséllyel voltak 2020-ban életben azok, akik 1999-ben elmentek szavazni, mint azok, akik nem.
A Fidesz már az 1990-es évek végén úgy gondolta, hogy a magyar demokráciát a demokráciára, pontosabban az általa elképzelt demokráciára nevelés irányába kell továbbfejlesztenie, és Magyarországon szinte egyedüliként formálta saját képére ezt a fogalmat.
Hogyan képes a Fidesz választási győzelmeket aratni, miközben nem látszik, hogy az ország előre haladna? Szabó Andrea politológus szerint a kormányzó párt sokat tett azért, hogy kiépítsen egy minden mást felülíró integrációs rendszert, amely mindig összetereli a kellő mennyiségű választópolgárt.
„Az élet nem mehetett abban a kerékvágásban, ahogy addig, hiszen egyszerűen becsapták az embereket” – mondja Gordon István Lengyelország-szakértő a Qubit legújabb podcastjában arról, hogy a Tusk-kormány egyik napról a másikra menesztette a lengyel köztévé és közrádió felső vezetését.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év alatt igyekezett átírni nemcsak a múltat, hanem a jelen kultúráját is. Arrafelé erősebb volt a cenzúra, élesebbek a politikai harcok az intézmények körül, és most, a Kaczyński-rendszer után meglehetősen nehéz az újrademokratizálás is.
A Transzformátor nevű szervezet kiáltványban szorgalmazza a demokratikus, szolidáris alapokon szervezett energiaközpontok létrehozását. Ezekre már Nyugat-Európában is akad példa, de mi kellene ahhoz, hogy itthon is megvalósuljanak?
Bár a csecsemőgondozási tanácsokról nem a politika jut eszünkbe, az utóbbi évtizedek történeti kutatásai szerint ahogy a náci csecsemőgondozási elvek és a fasiszta rezsim működése között, úgy a gyerekközpontú nevelés és a demokrácia között is található összefüggés.
Oroszországban és Kínában a rezsim túlélésének érdeke felülírja a nemzeti érdeket, de egy Trump vezette USA is könnyen ebbe az irányba mehet, és innentől csökkennek a realista helyzetelemzés esélyei – mondta a közgazdász-elemző a 9. Qubit Live-on.
Milyen folyamatok vezethetnek a republikánus elnökjelölt újraválasztásához, mi a helyzet az USA-ban a woke mozgalommal, a szólásszabadsággal, és mit akar vajon Elon Musk és Peter Thiel? Aki válaszol: Miklósi Zoltán politikai filozófus, a CEU Politikatudományi Tanszékének oktatója.
A jog uralkodik még a magyar politikán, vagy megfordult a helyzet? Alternatívái lehetnek-e a liberális demokráciának az autoriter rezsimek? A CEU és a Qubit közös podcastjában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt a magyar demokrácia állapotáról faggattuk.
Az MCC hiába magánoktatási intézmény, 2020 óta annyi közpénzt kapott ajándékba, amennyit az állam a teljes magyar felsőoktatásra költ. Hogy jutottunk el az európai egyetemalapítási hullámoktól az ultrajobboldali ideológiai kiképző központok aranykoráig?
Az iskolának nemcsak a tudás átadásában kellene szerepet játszania, hanem a demokrácia védelmében is – ez volt az egyik fő üzenete a 3. Demokratikus Nevelés Konferenciának, amit a múlt hét végén rendeztek Budapesten.
Ebben a demokraták és a republikánusok is egyetértenek.