Kell-e félnünk az ezerforintos benzinártól? Hogyan csinál a MOL és a magyar állam háborús extraprofitot? Holoda Attila energiapolitikai szakértővel Magyarország energiabiztonságáról, az európai szénhidrogénpiac hatékonyságáról és az orosz importon való magyar nyerészkedésről beszélgettünk.
A világ villamosenergia-igénye a vártnál gyorsabban nő. Hogyan csökkentsük a túlfogyasztást? Fabók Márton és Vékony András közgazdászokkal beszélgettünk az európai energiarendszerek jövőjéről, a piaci és a közösségi megoldások esélyeiről.
A fogyasztók attól tartanak, hogy az elnök által kilátásba helyezett vámok miatt ezek a termékek jelentősen megdrágulnak majd, így még időben nekiláttak bespájzolni belőlük.
Azt már korábban is megállapították, hogy a használaton kívüli időszakokban is szivároghatnak, a lakás levegőminőségét pedig jelentősen rontja a használatuk.
Nem elég az ipart takarékosságra inteni, az ellátásbiztonsághoz és a környezetvédelmi célok eléréséhez az is kell, hogy a lakosság is visszafogja a fogyasztását – mondta a Magyar Tudomány Ünnepén tartott szerdai előadásában Aszódi Attila.
Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.
Valóban a háború tehet a kibontakozó megélhetési válságról? Mennyire vált a hazai infláció önmagát gerjesztővé? Milyen hatással van a rezsiharc az államháztartásra? Győrffy Dórával és Prinz Dániellel folytatódik a Qubit közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Az emberek imádják, az állatok utálják, és persze nincs nélküle szilveszter vagy augusztus huszadika. De mitől olyan a tűzijáték, amilyen, és vajon jót tesz-e az embernek vagy a környezetnek?
Vlagyimir Putyin a gázfegyver ravaszán tartja a kezét, és a fenyegetés még valamennyire tud hatni Európára. De ha az idei válságot sikerül átvészelni, a következő tél már könnyebb lesz, Oroszországnak pedig nincs esélye arra, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában.
A földgáz ugyan fosszilis energiahordozó, amelynek használatát a klímavédelmi célok elérése érdekében mérsékelni kell, de ezzel a konyhában tesszük ki nagyobb veszélynek a fejlődő országok lakosságát.
Mindegy, hogy a németek önként mondanak le az orosz gázról, vagy Moszkva zárja el a csapokat: ha Németországban nem lesz elég gáz a termeléshez, az Magyarország iparát is bedöntheti.
Oroszország az Európai Unió legnagyobb energiaexportőre: a blokk földgázszállítmányainak 40 százaléka, nyersolajimportjának közel egyharmada érkezik onnan. De mi lesz, ha a háborús helyzet miatt elapadnak az orosz kőolaj- és földgázszállítmányok?
Az USA 40 millió gáztűzhelye által évente kibocsátott metán klímaváltozásra gyakorolt hatása felér 500 ezer benzinmotoros autó szén-dioxid-kibocsátásával.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
Milyen valós költségei vannak az adófizetők számára az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának és második legnagyobb áramtermelőjének, a veszteséges Mátrai Erőműnek? Felsmann Balázs energiakutató, Győri Kata dekarbonizációs szakértő és Hargitai Miklós szakújságíró vitája videó- és podcastcsatornáinkon.