Eltékozoltuk-e az előző 15 évet? Mik a lemaradásunk valódi okai? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Románia lehagyta, míg Horvátország utolérte hazánkat a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben. A CEU és a Qubit közös podcastjában Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük a régiós felzárkózási versenyről és Magyarország romló növekedési kilátásairól.
Németország előzte meg Japánt a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.
Ha a genderproblémák nem is érdeklik a politikusokat, a pénzérvek biztosan hatnak rájuk. A feminista közgazdászok által alapított Women's Budget Group trénerei a héten Budapesten tartottak oktatást politikusoknak és civileknek a genderszemléletű költségvetés lényegéről.
A világ 15 éveseinek több mint fele az árfolyam ismeretében sem tudja kiszámolni, hány euró 2700 dollár – mondta a Stanford neves közgazdászprofesszora, Eric Hanushek hétfői előadásában. Ez azért baj, mert az oktatás színvonala később az egyéni kereseteket és az egyes országok gazdasági teljesítményét is látványosan befolyásolja.
Azt gondolnánk, hogy az EU-hoz való felzárkózás során a fejlett régiók jól járnak, a szakadtak pedig még jobban leszakadnak, de a számok mást mutatnak.
Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi felvetése izgalmas, könnyen érthető és logikusan felépített, mégis érdemes részletesen megvizsgálni, mert állításai nem minden ponton egyeznek meg a valósággal.
A Bloomberg nagyobb gazdaságokat rangsoroló listáját havonta frissítik különféle járvány- és gazdasági mutatók alapján az esetszám növekedésétől a halálozási rátán át a tesztkapacitásig, de olyan tényezőket is számításba vesznek, mint a helyi egészségügy terhelhetősége, a korlátozások gazdasági hatásai és a szabad mozgás lehetősége.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.
Kevéssel növekedett az életszínvonal 2019-ben Magyarországon az uniós átlaghoz képest, de továbbra is csak Horvátország és Bulgária van mögöttünk – az unión kívüli Törökország pedig előttünk. Egy főre jutó GDP-ben Magyarország sokkal jobban teljesít, mint fogyasztásban.
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
A 2018-as GDP-arányos ráfordításokról adott ki többféle statisztikát az Eurostat. A magyar kormány a gazdaság élénkítésére, az egyházra, a kultúrára és a pihenésre, valamint a közrendre költ a többi tagállamnál nagyvonalúbban.
A vállalat közvetlenül vagy közvetve közel 170 ezer munkahely mögött áll Európa-szerte, és évente több milliárd dollárral járul hozzá az európai GDP-hez. Úgy tűnik, ez az egyik fő oka annak, hogy az amerikai Trumppal ellentétben az európai államfők, köztük Merkel, Macron és Orbán sem szeretnének rosszban lenni a kínai óriáscéggel.
Kína gazdasági eredményei azt sugallhatják, hogy egy nem demokratikus berendezkedésű ország is lehet sikeres, de a létező példák azt mutatják, hogy az országnak csak három lehetősége van: vagy feltalálja a gazdag autokráciát, vagy lemásolja a szingapúri mintát, vagy demokratizálódik.