A propaganda szerint a „kollektív Nyugat” Oroszország megsemmisítésére tör, és azon töri a fejét, hogy miként darabolhatná fel az országot, hogy hozzájusson természeti kincseihez, de az évek óta tartó kampány csak részben járt sikerrel.
Hogy milyen állapotban van az orosz gazdaság, politika és társadalom, az nagyon nem mindegy a háború lehetséges kimenetele szempontjából. És nem lehet mellékes nekünk, magyaroknak sem – Sz. Bíró Zoltán többek között erről is beszélt a 9. Qubit Live-on.
Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán társadalomban nem tört meg lényegesen a háború támogatottsága. De mi kell a békéhez? Meddig bírják a felek? Milyen az aktuális hadi helyzet, és mi következhet ebből? Ezekről is beszélt Rácz András hadtörténész a 9. Qubit Live-on.
Hol tart most az orosz-ukrán háború, mi történik Oroszországon belül, mi a célja a re-szovjetizációnak, és hogyan alakul ál a globális világrend a háború árnyékában? Kedd esti rendezvényünkön ezekről is beszélt Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián.
Az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz hadsereg széleskörűen és szisztematikusan követ el nemi erőszakot. A legfiatalabb ismert áldozat 4, a legidősebb 83 éves; a megerőszakoltak harmada férfi. Az orosz társadalom jelentős része a jelek szerint szemet huny a történtek felett.
Mit művelt Orbán Viktor Ukrajnában és Oroszországban „békemisszió” címén, miért nehezen elképzelhető az idő előtti fegyverszünet, és mire lehet számítani, ha novemberben Donald Trumpot választják az USA elnökének? Sz. Bíró Zoltán elemez.
Az oroszok nemcsak pusztítják, de ki is fosztják Ukrajnát: az elfoglalt városok múzeumaiból fehér köpenyes szakértők segítségével válogatják ki, majd szisztematikusan szállítják el a műtárgyakat, hogy ezzel átírják a kulturális emlékezetet. Az ukránok igyekeznek menteni a menthetőt.
A magyar kormánypárti sajtó azzal riogat, hogy „óriási mennyiségben zúdulhat az EU feketepiacára az Ukrajnában orvosi célra termesztendő cannabis”, de a törvény kialakításában részt vevő ukrán szervezetek ezt teljesen másképp látják. A lengyel és a német példa sem indokolja a félelmeket.
A Dél-Afrikai Köztársaság arra kérte a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy állapítsa meg, genocídiumnak minősülnek-e Izrael gázai hadműveletei. A bíróság holnap hirdeti ki a döntést. Mik az előzmények, és milyen határozatra lehet számítani?
Egyes történetek nem tudnak rosszul öregedni: ilyen az Artúr-mondakör is, aminek az idők során annyi ága-boga született, hogy alig lehet követni. Az viszont valószínű, hogy a nálunk alig ismert angol író, T. H. White nélkül nem lett volna Gyalog-galopp, sőt talán Monty Python sem.
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programot tavaly indította a CEU a háború elől elmenekült és az ottmaradt ukrán diákoknak. A Qubit Podcast legújabb adásában a fő szervező, Trencsényi Balázs történész mesél tapasztalatairól.
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Ukrajna 13 ezer iskolájának legalább egynegyede súlyosan sérült vagy megsemmisült a háború alatt, de a lerombolt intézmények mellett az online oktatás és a harcok okozta lelki traumák is hosszú távú hatással lesznek a diákok kognitív és tanulási készségeire.
A Gázai övezetből indított rakéták 90-95 százalékát képes elhárítani a légvédelmi rendszer, de úgy tűnik, több ezer rakéta gyors kilövésével már nem bír el.