Valóban saját trónja zúzta halálra a királyt Dömösön 1063-ban, ahogy azt a Képes krónika írja? Veszprémy László történész a legenda nyomába eredt.
Amikor egy társuk elpusztul, a különböző állatok – a csimpánztól az elefánton át a szürkelúdig – különbözőképpen reagálnak rá. De ez vajon azt is jelenti, hogy képesek a gyászra, vagy az csak az ember sajátja?
Korábban úgy gondolták, hogy a polip magányosan szerzi meg a zsákmányát, most azonban több mint száz órányi videofelvétel igazolja, hogy hajlandó összefogni a környék halaival a siker érdekében.
Ennél csak 2022-ben okozott több halálesetet a kánikula, de kb. 40 ezer életet így is sikerült megmenteni a klímavédelmi intézkedésekkel.
Az újonnan leírt fajt a testén látható függőleges, pupillaszerű csíkról nevezték el, rajta kívül még egy hasonló halról is kiderült, hogy külön fajba tartozik. Úgy tűnik, hogy az állatok csak az Amazonas egyik mellékfolyójában, a Xinguban élnek meg.
A gyász emberi szemmel szélsőségesnek vélhető formáját korábban a vadon élő populációknál is megfigyelték.
Az elhunytakat digitális avatárként megjelenítő videós chatbotokra sokszor a gyermeküket elvesztő szülők fizetnek be, de van, aki volt szerelmével szeretne beszélgetni a szakítás után. A forradalmi technológia segíti ugyan az ideiglenes gyászfeldolgozást, de komoly etikai és pszichológiai aggályokat is felvet.
A gyógyíthatatlan betegségekkel küzdők számos nyugati országban dönthetnek úgy, hogy legális keretek között vetnek véget szenvedésüknek. Mire készül Emmanuel Macron Franciaországban, és miért nem kapja meg Karsai Dániel Magyarországon az életvégi döntés lehetőségét?
Az élet és a halál közötti határvonal kevésbé éles, mint korábban gondoltuk, állítják a haldokló agyat vizsgáló kutatók, akik még messze nem tudnak mindent az utolsó perceinkről és arról, ami utánuk következhet.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
Mitől „halhatatlanok” az édesvízi hidrák? Mi a funkciója az ugráló géneknek? Hogyan lehet az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre késleltetni? Vellai Tibor a 7. Qubit Live-on bemutatta, hogyan működik az öregedés a sejtek szintjén.
Mit tegyünk, hogy a kutyáink tovább maradjanak fiatalosak, és hosszabb ideig legyenek velünk? Van-e különbség a fajták között? A kutyák és az emberek nagyon hasonló időskori kognitív hanyatlásáról Kubinyi Enikő a 7. Qubit Live-on tartott nagy sikerű előadást.
Történelmi időszakokon és kultúrákon keresztül nagyon különböző az emberek halálhoz fűződő viszonya, pedig a halottjainkkal foglalkozni kell. De milyen lelki-érzelmi aspektusai lehetnek egy régészeti ásatásnak, és hogyan történik a holttestek felajánlása tudományos célokra? A Glossza podcast új adásában ezekről is szó esik.
Ha nem akarod, hogy halálod után virtuális ebek marakodjanak virtuális hagyatékodon, jobban teszed, ha gondoskodsz az élet utáni jövődről, és elkezded fogalmazni digitális végrendeletedet. A bátrabbak saját digitális klónjukat is elkészíttethetik.
„Már nem voltam a testemben. Súlytalanul és fizikalitás nélkül lebegtem. A testem felett voltam, közvetlenül az intenzív terápiás műtő mennyezete alatt, és figyeltem a jelenetet, ami alattam történt.”