A ragadós száj- és körömfájás miatt Olaszország ugyan nem zárta le határait, de több uniós ország ideiglenesen korlátozta az állatok áthaladását, ami miatt az árak is jelentősen visszaestek.
A sejttenyésztett hús a hagyományos módon előállított húsoknál egészségesebb, fenntarthatóbb, etikusabb, és kevésbé károsítja a környezetet. Az alkalmazott technológia ráadásul más területeket is forradalmasíthat. Ezt érdemes mérlegelni, amikor a magyar törvényhozók a tiltásról döntenek.
A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.
A világon ma egyedül a szingapúri Huber's Butcheryben szerepel az étlapon olyan étel, ami laborban tenyésztett húsból készült. A műcsirke állaga olyan, mint az igazié, az íze már kevésbé. Tényleg ez a jövő?
A FAO élelmiszerár-indexe már nyolcadik hónapja folyamatosan csökken, vagyis a gabona, a tej, a hús, az étolajok és a cukor globális árának alakulásán egyre kevésbé érződik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása, és a globális élelmiszeralapanyag-készletek is növekednek. Ebből semmi sem érződik a magyar piacon.
A szántást elhagyó regeneratív talajművelési technológia alkalmazásával a legelők még akkor is több légköri szén-dioxidot képesek megkötni, ha a húsukért tartott szarvasmarhák legelnek rajtuk.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Egy friss kutatás szerint a vegetariánus diétán élő kisgyermekek ugyanúgy hozzájutnak az alapvető fontosságú tápanyagokhoz, mint azok, akik hagyományos étrendet kapnak, de a kanadai tanulmányból az is kiderült, hogy ehhez körültekintően kell összeállítani az étrendet.
A Bonni Egyetem kutatói környezeti, egészségügyi és gazdasági szempontból vizsgálták a húsfogyasztás kérdését – szerintük a tömeges veganizmus sem megoldás, a kevés hús pedig továbbra is maradhat az étrend része.
Amióta módjában áll, az ember előszeretettel aprítja fel, fűszerezi meg és tölti vissza saját belükbe az állatokat. Annak ellenére, hogy számos fajtája hungarikum, a kolbász egyáltalán nem regionális találmány: Mezopotámiától a Római Birodalmon át az egész világon elterjedt valamilyen formában.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
17 grammal kevesebb vörös húst esznek az angolok naponta, mint tíz évvel ezelőtt, de a csirke és a hal jobban fogy, mint korábban. Megnőtt a vegetariánusok száma is, de ahhoz, hogy érdemben csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok kibocsátását, még ennél is kevesebb húsnak kell fogynia.
A kisebb üzemek után itt az első műhúsgyárkomplexum, ahol ráadásul növényi fehérjék helyett állati sejtekből készítik a csirke-, sertés- és bárányműhúst, állat- és környezetbarát módon.
A McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogyan tudják tetszőlegesen szabályozni a zsír és a hús arányát a fenntartható steakpótlékban. Az új műhús állítólag minden eddiginél jobban hasonlít az igazira, nem csoda, hogy már egy startup is indult a gyártására.