Jane Austen-rajongók, egyesüljetek!
250 évvel ezelőtt, 1775. december 16-án született a Büszkeség és balítélet szerzője, aki 41 évig élt és mindössze hat könyvet írt, de kultusza erősebb, mint valaha.
250 évvel ezelőtt, 1775. december 16-án született a Büszkeség és balítélet szerzője, aki 41 évig élt és mindössze hat könyvet írt, de kultusza erősebb, mint valaha.
A művészeti ipar, az irodalmi ipar leszoktatott már bennünket arról, hogy úgy gondoljuk, hogy csak annak a művészetnek van értelme, ami minden pillanatában a létezésről gondolkodik. Krasznahorkai László Nobel-díja azt példázza, hogy tényleg csak annak van értelme, és annak van tétje.
Népszerű szöveg lehetett, mert több másolat is előkerült. A dicsőítő himnusz a várost és a benne élőket írja le, az i. e. 1000 körüli időkből.
Az író kétségbeesett levelet kapott egy diákjától, mert az egyik novellájának kidolgozott tétele tele volt valótlansággal – mint kiderült, ChatGPT-vel készült. Dragomán egyszerre hiányolja az AI-oktatást és a hagyományos műelemzés igényét.
Mi lehetett száz éve a legismertebb magyar szókapcsolat Magyarországon kívül? „Jónapotkívánok”? „Egészségedre”? Hát lófaszt. Sőt: lófaszt, bazmeg – írja Petneházi Gábor, az Innsbrucki Egyetem neolatin filológusa.
A vers a költő nevét egész Amerikában ismertté tette, igaz, a hirtelen jött hírnév gyümölcseit már nem nagyon tudta kiélvezni, pláne készpénzre váltani.
1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
Még az elit egyetemeken is siralmas a helyzet a fiatalok olvasási szokásait tekintve, de mit várunk, ha a tanárok nem haladnak a korral, ha még mindig az Egri csillagokat kell lenyomni a diákok torkán, és ha a kötelezők listája alig változott 1978 óta? Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárával beszélgettünk.
Han Kang Szöulban fogadta az Akadémia hívását, a közvetítés szerint épp egy teljesen átlagos napja volt.
Szántó T. Gábor fiktív elemekkel tarkított életrajzi regénye eddig legfeljebb szűk körben ismert tényekkel is megismerteti az olvasót: Gonda börtönévéről, az MSZMP-re gyakorolt hatásáról vagy épp a nagy női testek iránti vonzalmáról eddig keveset tudhattunk.
Önmagunk szabadságát megismerni, kivívni és megvalósítani csak szenvedély, és nem a közhelyhalmazokat köröztető észszerű diskurzusok által által vagyunk képesek – írja Tóth Olivér István filozófus Kemény Lili regényéről, a Nemről.
Két, eddig csak töredékesen ismert Euripidész-dráma újabb részleteit találták meg kutatók egy egyiptomi papiruszon. A három legnagyobb ókori drámaíró egyike máig ható, és a színházak által gyakran játszott darabokat hagyott hátra.
Egy német irodalmi díj ügyétől hangos a magyar közösségi média. Rasszizmus és szexizmus azért nem Nádas Pétert díjazni, mert éppenséggel fehér férfi? Nem inkább a művel kellene foglalkozni? Na és mit mond a szociológia a kisebbségiek díjazásáról?
Felszámolt partizánegység, vadászpuskával kilőtt ellenséges repülőgép és Vaskereszt Vaskereszt hátán: mennyi igaz a második világháborúban híradósként szolgáló író háryjánoskodásaiból? Ungváry Krisztián történész igazság és fikció nyomában.
Karinthyt ezen a napon, 1936. május 4-én műtötték meg Stockholmban, és az író rögtön szerelmes lett Svédországba. Ez is kiderül abból a Qubit hasábjain most először közölt riportból, amit nem sokkal Karinthy hazaérkezése után készített barátja, Nagy Lajos.