Addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
A Green Policy Center gyorselemzése szerint a botrányos megszakításokkal tarkított záróülésen elfogadott záródokumentumból kikerültek a legfontosabb zöld célok.
Az USA idén hivatalosan nem vesz részt a klímakonferencián, de az erdőtüzek által egyre gyakrabban sújtott Kalifornia demokrata kormányzója így is elutazott a COP30-ra, ahol idén az erdővédelem áll a középpontban.
A hágai Nemzetközi Bíróság verdiktje szerint a klímavédelem jogilag kikényszeríthető állami kötelezettség. A döntés új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában, és alapjaiban rendezi át a jogi felelősség kérdését.
A novemberi COP30 miatt megnövekedett forgalomra számítanak Belémben, a megoldás: több ezer hektárnyi védett esőerdő kivágása és egy négysávos autópálya építése.
Mi motiválja a diákokat arra, hogy foglalkozzanak a klímaváltozással és miként élik meg a válságot? Mi a jó válasz a klímaszorongásra? Podcastunk új adásában az UNICEF Magyarországot vezető Mészáros Antóniával és a szervezet két fiatal nagykövetével beszélgettünk.
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.
Az utolsó pillanatban összehozott klímaegyezmény értelmében az országok vállalják, hogy átállnak a káros kibocsátással járó szén, olaj és földgáz felhasználásáról, hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást.
Mennyit segít a Földnek, ha rekordszámban, több mint 84 ezren utaznak Dubajba, hogy a szén-dioxid-csökkentés lehetőségeiről diskuráljanak? Felér-e a hosszú távú nyereség a rövid távú károkkal? Mekkora karbonlábnyomot hagy egy magánrepülő, és meddig tartana az út biciklivel?
Dubajban még tart az ENSZ éghajlat-változási konferenciája, ahol sokan és sokat beszélnek a klímáról. De a vakvilágba beszélni nem elég: sokat számít, hogy milyen szavakat használnak, és hogyan tudósít a média a történtekről.
December 6-án jelent meg az az 500 oldalas összefoglaló jelentés, amelyben 26 ország 200 kutatója ismerteti a globális klímaváltozás 2030-ig nagy valószínűséggel bekövetkező eseményeit.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
A jelenlegi helyzet szerint egyre elérhetetlenebb 1,5 Celsius-fokos limit tartását szorgalmazó COP27 legfőbb kudarca, hogy nem sikerült megegyezni a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséről és fokozatos kivezetéséről, miközben a korábbi vállalások is alig, vagy éppen sehogy sem teljesülnek.
A tavaly Glasgow-ban aláírt klímaegyezmény szerint minden országnak felül kellett volna vizsgálni a nemzeti kibocsátásokat, de 196 államból egyetlen egy sem nyújtott be új terveket. Fél év van hátra az egyiptomi klímacsúcsig, a szakértők máris pesszimisták.