Beszédes grafikonokban mutatja be az ország állapotát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország számokban, 2022 című, most megjelent kiadványa a gazdasági környezet, az ipari ágazati teljesítmények, a társadalmi változások, a digitális világ, a környezet és energia, valamint néhány, a vármegyékre jellemző adat alapján.

Ezek közül válogattunk, és kerestünk tíz olyan ábrát, illetve statisztikát, ami jól megvilágítja, hogyan változott meg 2022-re Magyarország ipari és gazdasági helyzete. A demográfiai változásokkal most azért nem foglalkoztunk, mert a kiadványban egyelőre csak becsült értékek szerepelnek, a 2022-es népszámlálás adatait ugyanis még nem publikálták.

Mind érezzük, hogy drágább és könnyebb a szatyor a boltban

A 2015-től kezdődő adatsoron jól látszik, hogy az infláció 2020 után gyorsult fel, és nemcsak a fogyasztói árakra, hanem a termelői és ipari értékesítési árakra is rányomta a bélyegét. Globálisan erősödött az infláció, de nem mindenhol egyforma mértékben: míg Magyarországon rekordinflációt mérnek, addig más országokban már egész jól sikerült stabilizálni az árnövekedést. Ezt részben segélycsomagokkal és tudatos gazdaságpolitikai lépésekkel érték el – úgy fest, hogy az ársapkázás nem tartozik ezek közé.

Bár több olyan intézkedést is életbe léptettek, amitől az infláció mérséklődését várták volna, azt egyelőre nem igazán érzékelik a magyar családok a bevásárlásnál. Az infláció ugyanis leginkább az élelmiszerárakat sújtja – tavaly még több mint 25 százalékos élelmiszerinflációt tapasztalhattunk. Viszont a KSH adatai szerint 2022-ben ruházkodni már csak kevesebb mint 5 százalékkal került többe, mint 2021-ben.

A lakbérek is megugrottak, azonban 2022 második felére már mérséklődni látszott a reálértékük, mind Budapesten, mind országos viszonylatban. Ez viszont leginkább annak köszönhető, hogy közben az infláció olyan magas volt, hogy tulajdonképpen kiegyenlítette a növekményt.

Tarol az autóipar

A magyar GDP negyedét adó autóipar tavaly tovább növekedett, a legfontosabb exportteremékké pedig a Magyarországon gyártott elektromos autókba szerelhető akkumulátorok és alkatrészek váltak, már ami az értéküket illeti. Ezt a kiadvány a gyártási kapacitás dinamikus növekedésével indokolja.

Az importtermékek sorában a földgáz- és az elektromosenergia-behozatal viszont csak azért tudott növekedni – annak ellenére, hogy a felhasználás kis mértékben csökkent –, mert az áruk igencsak megugrott a világpiacon.

Miközben az autóipar teljesítménye nem romlott, óriásit nőtt az elektromos autók száma is Magyarországon. Egyre többen választanak ilyen modelleket, egyre jobb a hazai töltési infrastruktúra és ahogy nőtt a háztartási napelemek száma, úgy egyre többeknek lett elérhető az otthoni töltés is. Az pedig, hogy kényelmesebb lett a használatuk, majdnem megtízszerezte az ilyen autók számát az utakon 2015 óta. Érdekesség viszont, hogy az elektromos autók száma úgy tudott növekedni, hogy már harmadik éve csökkent a forgalomba helyezett új és használt autók száma Magyarországon, ami részben az alapanyaghiánynak, részben pedig a szűkülő importnak köszönhető. Ugyanakkor a gyártók is alakítanak eladási céljaikon: az EU 2035-től betiltaná a benzines és dízel modellek forgalomba helyezését.

Felbukkant a napenergia

Míg a 2015-ös villamosenergia-mixben nem is említi a KSH a napenergiát, addig 2022-re ez a megújuló forrás vált a legmeghatározóbbá a területen. Mindez úgy lehetséges, hogy megugrott a lakossági naperőművek száma, viszont a szélturbinák telepítése teljesen leállt. Ennek ellenére több mint duplájára nőtt a megújuló forrásból biztosított villamos energia mennyisége.

Az összes felhasznált energia mennyiségében is látszik változás, bár 2022-ben kőolajból 2,1, földgázból 15 százalékkal kevesebbet használt fel az ország, mint 2021-ben. A KSH kiadványa megjegyzi azt is, hogy a megújuló alapú energiatermelés 2013 óta folyamatos növekedést mutat.

Futunk a pénzünk után, és kevesen ülünk érte otthon

Az egy főre jutó havi jövedelem arányaiban nem sokat változott, továbbra is az egyszemélyes férfi háztartások költhetik a legtöbbet fejenként, míg az egyszülős vagy a sokgyermekes családok gazdálkodnak arányaiban a legkevesebből. Ugyanakkor az élettel való elégedettség skálája minden dimenzióban javulást mutat 2015-höz képest, így a 15 év feletti népesség körében végzett felmérés szerint az emberek nemcsak az anyagi helyzetükkel, hanem a szabadidejükkel és a személyes kapcsolataikkal is elégedettebbek.

A járványhelyzet szülte kényszertávmunka sokaknak valóság maradt, de 2022-ben így is kevesen, mindössze a 15–64 év közötti munkavállalók 2 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról vagy más helyről, ami nem a munkahelye. Megugrott viszont azok száma, akik alkalmanként dolgoznak távolról – az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján úgy fest, ez a megoldás működőképes lehet a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is.

ChatGPT-t mindenhová!

A mesterséges intelligencia és a különböző algoritmusok használata a vállalatokat sem hagyja hidegen, de az egyes ágazatok különböző mértékben érzik magukénak a technológiát. Nem meglepő, hogy a kommunikációs és IT-szektorban nagy várakozással fordulnak az ilyen megoldások felé, de egyre több területen gondolkodnak rajta, hogyan vonhatnák be a már elérhető vagy testre szabható rendszereket. Ugyanúgy, ahogy létezik már algoritmusokkal támogatott bőrgyógyászat, és az egészségügyben is lehet helye az MI-nek, a szolgáltató szektor is profitálhat legalább a csetbotokból – nem kell megragadnunk ott, hogy vizsgákat, felvételiket és érettségiket íratunk meg ezekkel a nyelvi modellekre épített rendszerekkel.

Mi lett veled, kukorica?

Az aszály alaposan elgáncsolta a mezőgazdaságot, és gyakorlatilag minden termény hozamára hatással volt, de a vízigényes kukorica sínylette meg a legjobban az elmúlt évek vízhiányos időszakait.

A teljes kiadvány a Központi Statisztikai Hivatal oldalán érhető el.

Címlapkép: Szürkemarhagulya itatása egy gémeskútnál 1941-ben / Fortepan

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás