A mesterséges intelligencia a klinikai vizsgálatokban használt dózisok optimalizálásában, a kevesebb hulladékkal járó gyártás megtervezésében vagy akár új hatóanyagok megtalálásában is segítheti a biotechcéget.
Paul Burton azt állítja, hogy az évtized végére milliók életét mentik majd meg az mRNS-alapú oltások.
Az idősebb korosztályban jó eredményekkel tesztelték a biotechnológiai vállalat oltását az alsó légúti megbetegedések tüneteinek megelőzésében. A vakcina ugyanazt az mRNS-technológiát használja, mint a korábban fejlesztett Covid-19 elleni oltások.
A Moderna azzal vádolja két riválisát, hogy lemásolták mRNS-alapú oltási technológiáját. A szabadalmi per évekig elhúzódhat, de az már most valószínű, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman évekkel korábban benyújtott közös szabadalma gyengíti a Moderna ügyét.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
A jelenleg uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta fertőzőbb, mint az eddigiek, és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket. Egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: vajon mennyire hatékonyak és mitől védenek meg a vakcinák?
A CDC legutóbb közzétett adatai alapján az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinák, vagyis a Moderna mellett a Pfizer és a Janssen átlagosan tizenegyedjére csökkentették augusztusban a vírus miatti halálozást, és közel hatodára a megfertőződés esélyét.
A Moderna társalapítója szerint Karikónak és kutatótársának egyértelműen kijár a kémiai Nobel-díj az mRNS-vakcinatechnológia kifejlesztéséért, a múltbeli Lasker-díjasokból pedig nagyon sokan nyerték el utóbb a Nobel-díjat is. A LiveScience azt latolgatja, vajon megkapják-e Karikóék ezt az elismerést is a jövő héten.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.
Veszélyesnek tartja a találomra összemixelt vakcinakoktélokat a WHO vezető tudósa. Csakhogy az egyes vakcinák közötti váltás sok szakértő szerint nemhogy biztonságos, de hatékonyabb is lehet, mint két dózis ugyanazon cég termékéből. Az biztos, hogy nem mindegy, ki mit kever mivel.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ előzetes adatai azt jelzik, hogy az esetek több mint felét azután jelentették, hogy a 12-24 éves korosztályhoz tartozók Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kaptak. A betegek 81 százaléka teljesen felépült a tünetekből.
Argentína, Magyarország vagy Szenegál járt jobban a Sinopharmmal? Dél-Afrika vagy az EU fizet többet egy adag AstraZenecáért? Drágának számít a Moderna nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük, mennyit fizetnek az egyes országok a koronavírus elleni oltások egy-egy dózisáért.