Tartható-e a minimálbér emelésének tervezett pályája? Mi segítene igazán a magyar felzárkózásban? A napokban elsőként Kézdi Gábor-díjjal jutalmazott Lindner Attilával, a University College London közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
A techguru szerint a jövőben egyáltalán nem lesz szükség emberi munkára, és csak az dolgozik majd, aki akar. Ehhez mondjuk mindenkinek magas jövedelem is kellene.
Az IPPR agytröszt frissen megjelent jelentése szerint a következő 3-5 évben leginkább a nők, a fiatal munkavállalók, a pályakezdők és az alacsony fizetésűek munkája kerülhet veszélybe.
Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina 2030-ra tervezett csatlakozása sok jogos aggodalomra ad okot, de a munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országokat a csatlakozási folyamat gyorsítására ösztönözheti a lehetőség, hogy hozzáférhetnek ezen országok munkaerőpiacához.
Claudia Goldin a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okait és a nők munkaerő-piaci helyzetét kutatja.
A magyar állam külföldről hoz munkásokat, hogy kielégítse a számára stratégiailag fontos vállalatok munkaerőigényét, ahelyett, hogy hosszú távon megtérülő foglalkoztatáspolitikát művelne, amivel a munkaerőpiacról kiszoruló inaktív emberek ezreit lehetne munkához juttatni.
A kamaszkor végétől a stabil munkahely-párkapcsolat-családalapítás hármas megteremtéséig tartó időszakot feltörekvő felnőttkornak, a 20-as és a korai 30-as éveikben járókra jellemző szorongást kapunyitási pániknak hívja a szakirodalom. Hogyan érinti mindez a fiatal magyar diplomásokat?
Ha egy magyar közmunkás egy hónap alatt nettó 80 ezer forintot állít elő, majd átköltözik Ausztriába, ahol egy éttermi konyhán 400 ezer forintnak megfelelő eurót termel magának, akkor az ő produktivitása egy csapásra az ötszörösére nőtt. Kinek árt ez, kinek használ, és ki fog itthon söprögetni?
A Goldman Sachs közgazdászai szerint a ChatGPT-hez hasonló új módszerek rengeteg ember munkáját tehetik feleslegessé. A baj leginkább a fehérgalléros munkaerőt és a fejlett országokat érinti, a mesterséges intelligencia árkot ásni vagy betonozni még nem tud.
Az OpenAI munkatársai az amerikai munkaerőpiacra gyakorolt rövid távú hatásokat elemezték.
Munkaerőhiány, sebességnövelés, pontosság és hatékonyságfokozás – a termelővállalatok nap mint nap azért küzdenek, hogy leszorítsák a ciklusidőt, miközben a minőséget maximalizálják. Ebben a versenyben pedig úgy kell érvényesülniük, hogy nincs elég szakember, égető az alapanyaghiány és tanulni sincs sok idő.
A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
Az Eurostat szerint 2021-ben Magyarországon volt az EU-n belül az egyik legnagyobb azoknak a fiatal nőknek az aránya, akik gondozási feladatok miatt nem kerestek vagy nem kaptak munkát. Az EU-átlag 2,1, itthon 6 százalék a munkaeőpiacról emiatt kimaradó nők aránya.
Viszlát, pénteki robot, szevasztok, hosszabb munkanapok és háromnapos hétvége!