Egy év alatt 50 százalékkal nőtt az ütközéselkerülő manőverek száma, márpedig egyetlen találkozás is láncreakciót indíthat el a több ezer darabra oszló űrszemét miatt.
Az ügyfelek egyedi igényeire szabott TeraWave nevű műholdsereg másodpercenként akár 6 terabit kapacitást is biztosítana, és egyértelműen a Starlink versenytársa lenne.
A Starlink az USA egyik indirekt nyomásgyakorló eszközévé vált, de az irániaknak ez az egyetlen kapcsolata a külvilággal.
Elon Musk a Starlinkhez hasonló műholdrendszerrel az űrbe vinné a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontokat, és erre a SpaceX jövőjét is hajlandó feltenni. Nem ő az egyetlen, aki hasonló álmokat dédelget.
A nyugati űrfölény megakadályozását szolgáló akció azonban a szövetséges Kína és Oroszország Föld körül keringő rendszereire is veszélyt jelenthetne.
Sean Duffy, a NASA ideiglenes igazgatója szerint ez egy újabb amerikai lépés a Holdra szállás felé.
Az Iris2 programban egy 290 műholdból álló hálózatot hoznak létre a kommunikációs és kiberbiztonsági fenyegetések elhárítására. És persze műholdas internet is lesz.
Máskülönben az eszetlen gyarmatosítás áldozataivá válnak a rendkívüli tudományos jelentőségű helyszínek, hívja fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.
Tavaly minden eddiginél több űrrakétát indítottak útnak, és 80 százalékukat az USA és Kína lőtte fel. Elon Musk SpaceX-e egyelőre uralja az amerikai piacot, de hamarosan szárnyra kaphat az Amazon-alapító Jeff Bezos űrcége, a BlueOrigin is.
Az amerikai műholdak ellenséges ballisztikus és hiperszonikus rakétákat követnek majd, hogy a szárazföldi és tengeri rakétavédelmi rendszerek ártalmatlanítani tudják őket. Az első 10 műhold most indult útnak, két év múlva már 180 lesz belőlük.
Elon Musk Starlinkjéhez hasonlóan Kína is alacsony Föld körüli pályára állítaná a több mint tízezer egységből álló műholdkonstellációját.
Jól látszik, hogy a SpaceX mekkora hatást gyakorol a műholdak világára. Az Egyesült Államok nyerésre áll Kínával szemben a műholdak versenyében, viszont Európa jócskán lemaradt a műholdak telepítésében.
A Starlink űrinternetje a szegényeknek elérhetetlen, Elon Musknak pedig csak az orosz-ukrán háború nyomán hozott jelentős bevételt. A megoldás: a SpaceX házasságot köt az amerikai hadsereggel és Starshield néven kémkedésre használja majd a műholdrendszert.
Több százezres móka beüzemelni a Starlink műholdas internetét, és a 35 500 forintos havidíjért is alig jár nagyobb letöltési sebesség, mint ami jelenleg vezetékes szélessávú internetkapcsolattal elérhető Magyarországon.
Dmitríj Rogozin, az orosz űrügynökség vezérigazgatója Ukrajna megtámadása után háborús üzemmódba kapcsolt a közösségi médiában. A nyugati űrügynökségek után most a világ leggazdagabb emberét fenyegette meg felelősségre vonással az „ukrajnai fasiszta erők” támogatása miatt.