Hova tűnt a diszkó?
A hetvenes évektől virágzó szórakozási forma már csak nyomokban létezik Magyarországon, és egyes vidéki településekről szinte teljesen eltűnt. Mit mondanak az adatok, és mit mondanak a dj-k?
vidék
Az utóbbi évek erőltetett iparosítási politikája csak a leszakadást konzerválja a legszegényebb magyar járásokban
07.11.
Budapest II. kerületében 1 millió forint a havi bruttó átlagkereset, a cigándi járásban 389 ezer. Mit tesz-e a magyar állam azért, hogy csökkenjen a szakadék a nagyvárosok és a falvak között? Ezt elemezzük a CEU és a Qubit közös podcastjában.
Egy letűnt kor máig kísértő szimbóluma: a varázslatos Kádár-kocka
05.23.
A Ludwig Múzeumban Kis magyar kockológia címen nyílt tárlat megmutatja, hogy a jellegzetes sátortetős házak nemcsak a magyar faluképen, de a művészetben is maradandó nyomot hagytak.
A lesajnált, reakciós vidék: mit tanulhatnak más országok a keletnémet példából?
02.22.
Dirk Oschmann a német egyesítésről szóló könyvében azt írja: nem lehet úgy demokráciát építeni, ha abból a társadalom egy jelentős csoportja teljesen kiszorítva érzi magát. A német szélsőjobb keleti szárnyalása szerinte univerzális problémára mutat rá.
A népviselet titkai: amikor a ruhád mindent elárul rólad
2023.04.24.
A hagyományos ruhadarabok annak idején egyértelműen utaltak viselőjük anyagi helyzetére, foglalkozására vagy családi státuszára. Mára sokan kivetkőztek a népviseletből, mégsem kell ahhoz vidékre menni, hogy találjunk ellenpéldát: egy rákospalotai családban máig őrzik a hagyományt.
Van-e még különbség város és vidék között, vagy már csak a fejünkben él az ellentét?
2022.10.22.
Bár az áprilisi választások után hirtelen mindenki vidékszakértő lett az országban, a kérdés természetesen nem ilyen egyszerű: a parasztság eltűnésével a város és vidék közt húzódó határ is elmosódott, a tájak és életformák sokfélesége miatt nincs is igazán olyan, hogy „vidék”. A TK Podcast vendége Csurgó Bernadett vidékkutató szociológus.
Így vált a Kádár-korban a magyar falvak emblematikus épületévé a sátortetős kockaház
2022.02.07.
Történeti léptékben páratlanul rövid ideig épültek, mégis teljesen átalakították a magyar vidék képét a négyzet alapú, sátortetős házak, amelyek a közelmúlt társadalmi változásainak lenyomatait is őrzik.
Ki bitet vet, bájtot arat
2021.08.25.
A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.
„Aki szegény, annyit is ér”
2021.05.29.
Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.
A világjárvány mentette meg az elnéptelenedéstől a festői falut, ahol Picasso alkotott
2021.04.02.
A pandémia egyik társadalmi hatása a vidéki élet váratlan népszerűsége, ami az USA-ban ma meghaladja a húsz évvel ezelőtti szintet. Gósol, a Pireneusok peremén fekvő, 140 lelkes spanyol falucska is ennek köszönheti, hogy új életre kelt. Még a helyi iskolát is sikerült megmenteni a bezárástól.
Hogyan lehetne javítani Budapest és a vidék levegőminőségén?
2020.11.06.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene
2020.10.29.
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Budapesten látványosan többen maradtak otthon a járvány kezdete óta, mint vidéken
2020.05.03.
A mobiltelefonos helyadatok alapján az látszik, hogy több budapesti maradt otthon, és kevesebb vásárolt vagy ment be a munkahelyére, mint vidéken — de Magyarország nem volt elővigyázatosabb, mint a szomszédos országok, az érintett nagyvárosok vagy az illiberális mintaországok.
Tényleg kormánypártiak a vidékiek és ellenzékiek a városiak Magyarországon?
2019.11.20.
Kelet-Európában rendre nagyobb arányban élnek az emberek vidéken, mint Nyugaton, és ez visszahat a társadalmakra. Egy friss, még folyamatban lévő kutatásból kiderült: a magyar társadalom földrajzilag mobilabb, mint gondoltuk, és a városba, illetve vidékre költözés hatással van az egyén társadalmi beágyazottságára.
Lerombolták a sztereotípiát: mégsem a városiak, hanem a vidékiek körében nagyobb az elhízás
2019.05.09.
Egy több mint ezer főből álló kutatócsoport 200 ország testtömegindex-változásait vizsgálta 33 éven keresztül. Kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben mégsem a jómódú városiak felelősek a globális elhízásért.