Az Elon Musk közreműködésével alapított OpenAI az elmúlt fél évben két forradalmi technológiával is előállt (DALL-E 2, ChatGPT), a Microsoft pedig épp most tolt bele 10 milliárd dollárt. Bemutatjuk napjaink legizgalmasabb techcégét és vezetőjét, Sam Altmant.
Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
Budapest főpolgármestere zöld programmal nyert választást 2019-ben, és azóta is gyakran beszél klímastratégiáról, kerékpározásról és faültetésről. Mi valósult meg mindebből?
A zsűri több mint kétszáz pályaműből 11 alkotást választott ki, köztük egy 18 éves diáklány személyes hangú animált történetét identitáskereséséről Magyarország és Vietnám között és egy általános iskolás duó magyar népmesékre építő számítógépes játékát.
70 éve 163 milliószor többe került 1 megabájt adat tárolása, mint ma, amikor 500 terabájtnyi adatot tudunk rámásolni egy tenyérnyi üveglapra. De hogyan zajlott lépésről lépésre a lyukkártyától az SSD meghajtóig ívelő, folyamatos műszaki paradigmaváltás?
Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.
A világ pénzpiacain akár már másnap kiderülhet, hogy bevált-e az újítás. Ez a kihívás vonzotta a Morgan Stanley idén 15 éves magyarországi központjába Ottucsák Györgyöt és Jónás Ágnest, méghozzá a gépi tanulás, illetve az evolúcióbiológia területéről.
A régi hifireklámok néha vicces, de többnyire inkább elkeserítő képet festenek a nők nemi szerepéről, a férfiakat ösztönlényként kezelő kreatívokról, és azon hirdetők heroikus küzdelmeiről, akik megpróbálták kívánatos hobbiként eladni az audiofíliát. Romantikus űrfantáziák, sci-fi- és horror-esztétika, eszelős lakberendezési megoldások és akusztikai rémálmok fémjelzik az elmúlt 70 év reklámtermését.
Fontos, hogy a számítógépek megtanulják értelmezni a törvényszövegeket, de a jogalkotóknak is figyelembe kell venniük, hogy egyes törvényeket muszáj programkóddá alakítani. Ez néha igen összetett folyamat, de a jövőben egyre nagyobb szükség lesz rá.
Memória, referenciák, eljárások és az összetett adatok élettartama: Kálmán László kezében még fényesebben csillog a Rust!
Mi a közös a Minecraftban, Chandler laptopjában, egy mikrohullámú sütőben, egy futópadban vagy egy terhességi tesztben? Mindegyiken fut minden idők videojátéka, a Doom.
Maga az Elon Musk által alapított OpenAI is elismerte: új nyelvi modellje olyan képességekkel bír, hogy veszélyes lehet, ha rossz kezekbe kerül. Az első tesztelők már kipróbálhatták a félelmetesen intelligens algoritmust, amiről kiderült, hogy pszichiáternek, üzleti tanácsadónak és dalszövegírónak sem utolsó.
A természetes nyelvben minden további nélkül megértünk olyan kifejezéseket, mint hogy „hallom a Szigetet”, holott hallani szigorúan véve csak hangot lehet, a Sziget pedig nem hang. De mi a helyzet a számítógépes programnyelvekkel?
A Morgan Stanley budapesti irodájának két pénzügyi modellező munkatársával beszélgettünk arról, hogyan alakítja át a pénzügyi pályákat a digitális transzformáció.
Egy 175 ország résztvevőivel zajló nemzetközi informatikai versenyen, a #BuildforCOVID19 hackathonon két magyar jogász-programozó projektjét választotta a zsűri a 89 legjobb fejlesztés közé.
A munkából kiesők adatainak kezelését végző COBOL-hoz alig értenek már az USA-ban, a heti 600 dolláros extra juttatás sem a munkanélküli-nyilvántartás adminisztrációján keresztül érkezik az érintettekhez.
Az Affetto nevű, egy kisfiú fejéről mintázott robotba néha egy kis áramot vezetnek, hogy a mesterséges intelligencia megtanulja, milyen érzés a fájdalom, és ezzel kialakuljon benne az empátia.
A természetes nyelvek használatakor egyszerűen azért alkalmazkodunk a szokásokhoz, hogy megértsenek minket. Valahogy így kellene eljárnunk a számítógépes nyelvek esetében is, írja Kálmán László nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa.
Az idei év legnagyobb feladványa, hogy ki tudja majd megszorongatni Boros Pétert, a 2019-es év legszorgalmasabb Ész Ventura megoldóját, aki minden kitűzött feladványra helyes megoldást küldött. Hajrá!
Boda József és alapító társai öt éve indították az első Codecool kurzust Miskolcon néhány fővel, mostanra túl vannak az 500. végzősön, és már Lengyelországban és Romániában is képeznek junior fejlesztőket.
Ha ilyen nagy a különbség a programok és a természetes nyelvi kifejezések jelentéstana között, akkor lehet-e egyáltalán esélyünk arra, hogy „emberibb” nyelven írhassunk programokat?
Társadalomformáló erőket mozgósít a mesterséges intelligencia térhódítása a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint a robotkorszakban megszaporodnak majd az alkalmi munkák, tényleg élethosszig tart majd a tanulás, coachszerepbe kerülnek a tanárok, a férfiak nem lesznek többé munkások, a nők pedig titkárnők.
Aki nem tudta a kis q betűjét áthelyezni, veszített. Aki pedig elolvassa, hogyan lehet elegánsan kibontani a nyerő vagy nem vesztő stratégiát ebben a játékban, nyer!
Ha Budapesten Így neveld a kvantumod címmel hirdetnek programot, egyértelmű, hogy ott a helyünk. Az előadás azt ígérte, hogy utána nem nézünk olyan hülyén, amikor a kvantuminformatika gyakorlati hasznáról lesz szó – ez nagyjából sikerült is.
Melyik programozási nyelv alkalmas a leginkább középhaladóknak és profiknak is? Kálmán László, az MTA nyelvésze bemutatja a Rustot.
A felhasználók számára írt programok, az alkalmazások, amiket nap mint nap használunk, nem puszta karaktersorozatokat jelenítenek meg, hanem szép színes képernyőket, ábrákkal, képekkel, klikkelhető elemekkel, amik sokszor még mozogni is tudnak.
Az ünnepre szervezett előadások közül kettőt nem enged megtartani az MTA, az egyik ezek közül a nők szerepével foglalkozik a nyílt forráskódú programozásban. Az előadás alapjául szolgáló tanulmány egyik szerzője, Vedres Balázs szerint lehet, hogy az akadémia túl gendergyanúsnak találta a témát.
Jóformán alig léteznek, mégis sokan a nők tárgyiasítását és az erőszakos szexuális viselkedés terjedését várják a szexrobotoktól. Mások szerint viszont akár a házasság halódó intézményét is megmenthetik.
A Vakondok 4 – Végigjátszás visszarepíti a nézőt a nyolcvanas évekbe, azokba a daliás időkbe, amikor a bit még magnókazettán terjedt, a gép Commodore volt, a férfi meg férfi.
A programok csak akkor tudnak igazán érdekesen viselkedni, ha kapcsolatba lépnek a külvilággal, ha adatokat tudnak onnan beszippantani, vagy oda kibocsátani; szakszóval úgy mondjuk, hogy adatokat beolvasni (input) és kiírni (output).
Egyes részterületek megítélésében nagy viták vannak mondjuk a pszichológiában, a történettudományban vagy a szociológiában is, de arra a nyelvészeten kívül csak a filozófiában tudok példát, hogy a leírásnak szinte semmilyen eszközében nincs általános egyetértés.
Kezdjük a kukacoskodást azzal a kérdéssel, amit már az antik filozófusok is feltettek hasonló esetekben: vajon ugyanaz a lény maradt-e a kártyapaklink annak ellenére, hogy alaposan megváltoztattuk?
Magyarországon indítja be elsőként a régióban Grow with Google platformját a Google. A tavaly országosan szponzorált Kódklub program alapján a Google a Magyarországon tanultakkal bővíti globális karitatív programját. A Qubitnek Jacquelline Fuller, a Google alelnöke nyilatkozott.
Annyi biztos, hogy a programozásnak sok köze van a matekhoz, de az vitatható, hogy minden programozónak nagy matekosnak kellene lennie.
Programozható oktatórobotokkal felszámolható lenne a digitális analfabétizmus. Az algoritmikus gondolkodás alapjai már óvodás korban elsajátíthatók, csak a megfelelő eszközökre lenne szükség a fejlesztéséhez.
Kálmán László megígérte, hogy befejezi a kártyákat megkeverő és kiosztó Java-programot, ezt most meg is teszi. De hogy ne csak favágás legyen, egy-két fogalmat is elmagyaráz azért.
Első ránézésre egyszerű bélyegdarabolós feladat volt, mégis sok mindent felcsillantott a kombinatorikából és arról, hogyan érdemes az ember szolgálatába állítani a gépi algoritmusokat.
Kálmán László, az MTA nyelvésze a Javában mutatja be, hogyan működnek a programozásban az osztályok és a modulok.
Itt az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk, és írjunk végre egy önálló, működő programot. A Kukucs az új Hello World.
Modul, interfész, implementáció: Kálmán László, az MTA nyelvésze ezúttal OCaml-ban programoz, és még házi feladatot is ad. De nem kell beküldeni!
Kálmán László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa ismét kártyákkal bűvészkedik – ezúttal C-ben, illetve C++-ban. Csak a kezét figyeljék!
Mitől fog ugyanaz a program a különböző futásaikor más és más viselkedést mutatni? Kálmán László, az MTA nyelvésze Pascalban varázsol a Qubit hasábjain.
Végső soron minden programozási nyelvvel ugyanazt tudjuk megtenni, nem tökmindegy, hogy milyen nyelvet használunk? Nem egészen: van jó sok szempont, ami számíthat.
Boldog olvasást, még boldogabb új évet!
Mi az, hogy program, mire jó, és hol lakik? Kálmán Lászlótól, az MTA nyelvészétől jön a válasz.
Amikor programozol, egy virtuális térben tervezel virtuális lényeket, meg azt, hogy mit tudnak majd azok egymással csinálni. Ugyanakkor a kis elemeket, amiket megírtál, ugyanúgy kell összeilleszteni, mint valami puzzle-ban.
Az IT-piac szomjazza a munkaerőt, az egyetemi informatikusképzés pedig sok sebből vérzik, így felvirágoztak a gyorstalpaló programozókeltetők Magyarországon. A karrierváltást viszonylag gyorsan véghez lehet vinni, de kőkemény munkával jár.