Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Egérkísérletek szerint az idegsejtek saját DNS-üket károsítják, hogy aztán azok helyreállításával bebetonozzák az emlékeket.
Német kutatók azt vizsgálták, hogy az egymástól hosszú időre elválasztott tehenek és borjaik emlékeznek-e egymásra.
Egérkísérletekben kimutatták, hogy a Daxas márkanéven forgalmazott roflumilast gyógyszer vagy a fényérzékeny fehérjéket termelő neuronok stimulálása segít felidézni az alvásmegvonás következtében nehezen előhívható emlékeket.
Bár azoknak a memóriája javult a leglátványosabban, akiknek korábban a legtöbb gondjuk volt az emlékezéssel, a kísérletbe csak egészséges embereket vontak be, így azt nem lehet tudni, hogy demenciában is segítene-e az eljárás.
Az orosz–ukrán konfliktus emlékezetpolitikai előzményei több évtizedre nyúlnak vissza. Erről beszélt Mélyi József művészettörténész és Romsics Gergely történész a Glossza podcast legújabb adásában.
Kell-e aludni a megtanult információk rögzítéséhez? Át lehet-e programozni egy dohányos agyát, hogy ne akarjon cigarettázni? A Qubit podcastjának vendége az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoportot vezető Németh Dezső pszichológus.
Kedden a Millenárison megnyílt a tudomány- és technikatörténeti kiállítás, amely a világhírű magyar vagy annak tartott innovációkat mutatja be az elmúlt 20 év eredményeivel és tudósaival kiegészítve.
Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.
Rágcsálókísérletben mutattak ki összefüggést a kamaszkori cukorevés és bizonyos emlékezetfunkciók későbbi gyengesége között. A háttérben a kártékony Parabacteroides baktériumok elszaporodása állhat.
Ugyanakkor a pszichológus kutatók azt is bemutatták, hogy bizonyos technikákkal azt is meg lehet tanítani az alanyoknak, hogyan különböztessék meg a hamis és a valós emlékeket. Ez a felfedezés például a bűnügyi vallomásoknál segíthet a szakértőknek.
Nem figyelmetlenség és nem feledékenység miatt nem tudjuk hova tenni az ismeretlen környezetben látott ismerősöket. Az asszociatív memóriánk nem személyekre és tárgyakra emlékszik, hanem arra, hogy milyen kontextusban ismerkedett meg velük.
A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.
Egyetemisták és kisiskolások csaptak össze Griffinnel, az afrikai jákópapagájjal a Harvard kísérletében, ahol itt a piros, hol a pirost játszottak, hogy rájöjjenek, mikor és hogyan alakulhatott ki a vizuális munkamemória, amit az emberi intelligencia alapjának tartanak.
Tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE etológiai tanszékének Scientific Reportsban publikált kutatásából.