A nemrég Budapesten járt Philippe Bourgois antropológusként a terepmunka híve: a philadelphiai heroin- és a harlemi crackdílerek közé beépülve tárta fel, hogy a politikai-gazdasági struktúrák miként normalizálják az erőszakot, és hogyan profitál a hatalom az elnyomott vagy börtönbe zárt polgáraiból.
A gyereket vállaló házaspároknak járó állami támogatások miatt sokan benne maradnak olyan bántalmazó kapcsolatokban, amelyeket jobb lenne felszámolniuk, állítja egy friss kutatás.
A Firenzében máig játszott reneszánsz futball, a calcio fiorentino az ókori görög episzkürosz és a római harpasztum egyenes ági leszármazottja, és nem ismer kegyelmet.
Dél-Amerikából származó múmiákról készítettek 3D CT-felvételeket, így rekonstruálni tudták, hogyan haltak meg: egy fiatal férfit fejbe vágtak, majd hátba szúrtak, egy másiknak pedig eltörték a nyakát.
Az emberiség történetében a kisebb közösségek szabályai, az isteni büntetések ígérete, majd az államok intézményei is hatásosan kezelték a bűnözést, de a globalizált és egyre polarizálódó világunkban ezeknek egyre kisebb az elrettentő erejük. Mi lenne, ha még azelőtt azonosíthatnánk a bűnelkövetőket, hogy megtörténne a baj?
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.
Az unalom negatív érzéseket kelt, a szadizmus pedig nem más, mint az unalom enyhítésére irányuló kísérlet – legalábbis erre a konklúzióra jutottak az Aarhus Egyetem kutatói.
Miközben a csatatéren elesett vagy megsebesült férfiakat sokszor háborús hősként tisztelik és érdemrendekkel tüntetik ki, az ellenséges katonák által megerőszakolt nők életük végéig szégyenként hordozzák magukban sérüléseiket. Ennek a csendnek a megtörését reméli a háborúkban megerőszakolt nőknek állítandó budapesti emlékhelytől a nemzetközi szakmai zsűri civil tagja, Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató.
Az Apple felveszi a harcot a gyermekmolesztálással szemben: mesterséges intelligenciával fogják elemezni az amerikai ügyfeleik telefonjának és online tárhelyének tartalmát, pornográf vagy erőszakos felvételek után kutatva. Az adatvédelmi szakértők attól tartanak, hogy a technológia a saját polgárai után kémkedő autoriter kormányok kezébe kerülhet.
A történelmi dokumentumok megemlékeznek egy 1945-ös vérengzésről, amelyben a megszálló szovjet katonák meggyilkoltak hét lengyel apácát. Egy régészcsoport feltárásokkal bizonyította, hogy a történet nem koholmány. A holttestek azonosításában az áldozatok vallási emléktárgyai is segítettek, de a DNS-analízis még hátravan.
A kulturális evolúcióval foglalkozó Peter Turchin a történelmi események kvantitatív elemzésére hivatkozva állította, hogy 2020-ban kritikus pontra jutnak a történelem társadalmi és gazdasági ciklusai, ami erőszakban fog megnyilvánulni. Tippeket is adott, hogyan lehetne elkerülni a káoszt.
Az önkéntes vagy kevésbé önkéntes bezártság kihozza az emberekből az állatot, Kínától Brazíliáig jelentősen nőtt a családon belüli erőszakos esetek száma. Olyan családok is veszélyeztetettek, ahol eddig nem volt ilyen probléma.
Egy nemzetközi kutatócsoport megbecsülte, hogy mennyivel nő az esélye a fegyveres erőszaknak 2, illetve 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél. Egyik verzió sem kecsegtető.
Kína új szempontrendszer szerint engedélyezteti a számítógépes játékokat. A propagandaminisztérium mindent betilt, ami a kínai történelemmel foglalkozik, szerencsejátéknak minősül, vagy vér van benne. Az maradhat, ami a hagyományos kínai értékeket dicsőíti.
A szexuális kényszerítés a szaporodási stratégia része lehet az Ausztrália nyugati partjainál élő palackorrú delfineknél. A populációban rendszeresen előfordul, hogy a hímekből álló bandák magányos nőstényeket erőszakolnak meg.