Etológusok azt találták, a családi törpemalac-ember viszonyban nem jelenik meg az a kötődés, amit a családi kutya-ember kapcsolatban ismerünk. Az erről szóló tanulmányt magyar kutatók is jegyzik.
Az ausztrál őslakosok dingókat vettek magukhoz, akiket a kutyához hasonlóan házőrzésre és vadásztársnak fogadtak be a közösségbe.
Kínai kutatók hét évig vizsgáltak helyi kutyainfluenza-vírusokat, és olyan mutációkat találtak, amik megkönnyíthetik a kórokozónak, hogy átugorjon az emberre. Eddig szerencsére egyetlen emberi kutyainfluenzás fertőzést sem dokumentáltak, de az ördög nem alszik.
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
Mindenki hallott már a gyerekbarát labradorról, az idegbeteg csivaváról vagy a gyilkos természetű rottweilerről, de egy friss kutatás szerint ezek javarészt csak legendák: nem a fajtán, hanem javarészt a nevelésen múlik, hogyan fog viselkedni az állat.
A milliomosok körében egyre nagyobb divat a háziállatok klónozása: egy macskaklón 10, egy kutyaklón 17, egy lóklón 28 millió forintba kerül. Az állatjóléti szervezetek szerint inkább a menhelyekről kellene örökbe fogadni.
Kevesen vágynak arra, hogy piócával éljenek együtt, de egy elszánt kisebbség szerint nincs nála jobb háziállat – igaz, az embernek a saját vérével kell etetnie. Nem nagy ár ez azért, hogy egy olyan házikedvenc társaságát élvezhessük, ami jobb esetben is úgy néz ki, mint egy féreg alakú disznómáj, cserébe akár húsz évig is elél.
Az Ukrán állatok mentése Facebook-csoport tagjai között van, aki a határ túloldalán tartott lovaknak biztosítana helyet, míg mások már felvették a kapcsolatot a kijevi díszmadártenyésztő egyesületekkel, az akvaristákkal és a terraristákkal is.
Amikor a macskát domesztikáló emberek kiválasztották az első kedvenceiket, a kezesebb példányokat részesítették előnyben. A házi macskák terjedésével azokhoz ragaszkodtak jobban a gazdáik, amelyek barátságosabbak voltak, ezeknek viszont az agya is kisebb.
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
Mostanra bebizonyosodott, hogy nemcsak a tobzoskák, a denevérek és a nyércek, hanem a kutyák, a macskák, a főemlősök, a medvék és a nagymacskák is megfertőződhetnek a koronavírussal. Az ember többféle oltás közül választhat, de mi a helyzet a köztünk élő háziállatokkal?
Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
A koronavírus-variánst izoláló amerikai, angol és francia kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a fertőzött állatok milyen szerepet játszanak a terjesztésben, de több mint valószínű, hogy ők kapták el gazdáiktól a kórokozót és nem fordítva.
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.