Jogsértő módon titkolta a közoktatás állapotáról szóló szülői felmérések eredményeit a Belügyminisztérium
Az Adatvédelmi Hatóság jelentése szerint a közoktatásért is felelős tárca közérdekű adatokat nem hozott nyilvánosságra.
Az Adatvédelmi Hatóság jelentése szerint a közoktatásért is felelős tárca közérdekű adatokat nem hozott nyilvánosságra.
A HVG friss listáján új éllovast avattak, az Eötvös gimi visszacsúszott a második helyre, míg a Toldy Ferenc Gimnázium egy év alatt a 27. helyről ugrott fel dobogós pozícióba.
Van-e még a diplomásoknak kereseti többletük? Tudnak-e számolni a magyar munkavállalók? Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a magyar munkaerőpiac állapotáról.
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
Szenvedélyesen érdekelte, amit csinált, a tanítás, érdekelték azok, akiket tanított, érdekelte a kultúra, aminek része volt, és az ország, ahol élt.
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
Mi okból tartjuk fönn a középiskolai záróvizsga intézményét? Hagyomány, mérhetőség, vagy a társadalmi struktúrák, hierarchiák, elitek újratermelése? A Monarchiában vezettük be, legfőbb ideje megszabadulni tőle!
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
„Amíg a kutatók nem tudják élményszerűen bemutatni saját eredményeiket, addig a tudomány ijesztő marad” – hangzott el a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén, ahol bemutatták azt az online platformot is, ahol a diákoknak neves kutatók magyarázzák el közérthetően a legfrissebb tudományos eredményeket.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
A hazai általános iskolák végzőseinek 40 százaléka alapszinten sem tud magyar nyelvű szövegeket értelmezni: az időjárás-jelentést sem érti, nemhogy egy mosógép használati útmutatóját. Gulyás Gergely szerint ez romaintegrációs probléma, a szakértők azonban máshol keresik az okokat.
Egy budapesti pedagógus a három évvel ezelőtti értékelésen maximális pontszámot kapott, most viszont olyan keveset, hogy kiváló munkája ellenére a legfelső fizetési sávból egy csapásra a legalsóba került.
Evolúció helyett kreacionizmus? Természettudományos összefüggések helyett isteni teremtés? A CEU Bibó István Szabadegyetem csütörtök esti kerekasztalbeszélgetésen az egyházi fenntartású iskolák különös helyzetéről volt szó.
Több mint tíz éve kötelező családi életre nevelni a gyerekeket a magyar állami iskolákban, de a tanárok jó része erről még csak nem is hallott. Mennyit segít eligazodni a 21. század elejének viszonyai között Arany János 1851-es verse, a Családi kör?
Az Európai Bizottság tételesen felsorolja, mit kell a teljesítenie a magyar kormánynak a közoktatás területén ahhoz, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Oktatási szakértők szerint azonban a feltételek egy részét könnyedén ki lehet pipálni, a másik részük pedig nem hoz valódi reformot.