A Ford kirúgta az AI-t, és visszavette a mérnököket
Az elmúlt három év során 350 veterán mérnököt vettek fel, illetve vissza, mert kiderült, hogy jobbak, mint az AI-rendszerek.
munkaerő
Kováts András migrációkutató: A külföldiek nem törik le a magyar béreket
Előnyös-e a munkamigráció az országnak? Hányszorosára nőtt az utóbbi években a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma? A Dollárpapa legújabb adásában a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk.
Egy új programban havi ezer dollárt kapnak a mesterséges intelligencia miatt pórul járt dolgozók
A nonprofit szervezetek által indított alapjövedelem-program célja, hogy anyagi mentőövet nyújtson az AI miatt állás nélkül maradt pályakezdőknek. Később a techcégek hozzájárulására is számítanak.
Ahol már a pedagógusbér is álom – nyomorszinten a művelődési, múzeumi, könyvtári dolgozók
Négy éve a kampányidőszakban kaptak béremelést, most pedig újra a választások előtt – csakhogy a 15 százalékos emelést rég elvitte az infláció. A magyar kultúra napján tüntetnek a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók, és ismét elmondják: elegük van.
Az AI munkaerőpiaci hatása az internet elterjedéséhez lesz hasonló
Kiváltja-e a munkádat a mesterséges intelligencia? Milyen szakmákban lehet segítség? Hogyan hat a vállalatok hatékonyságára? Koren Miklós közgazdásszal, a CEU professzorával az AI munkaerőpiaci és versenyképességi hatásairól beszélgettünk.
Hiába a magas foglalkoztatottság Magyarországon, a dolgozók nem elégedettek az életükkel
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
Az újabb EU-bővítés lenne a munkaerőhiány enyhítésének eszköze?
Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina 2030-ra tervezett csatlakozása sok jogos aggodalomra ad okot, de a munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országokat a csatlakozási folyamat gyorsítására ösztönözheti a lehetőség, hogy hozzáférhetnek ezen országok munkaerőpiacához.
Válság ide vagy oda, a munkaerőhiány még jó ideig velünk marad
Európa gazdaságának tartósan szüksége lesz bevándorlókra, méghozzá nagy számban, de ez még a leginkább nyitott nyugat-európai országokban is komoly társadalmi feszültségekhez vezet.
Megéri-e akkumulátor-nagyhatalommá válnia egy országnak, ahol sem elég víz, sem elég energia nincsen?
Az MTA köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum, a Stádium 28 Kör rövid és egyértelmű válasza a kérdésre: nem. Hogy miért nem?
Retteghetnek az adószakértők, a szinkronszövegírók és a matematikusok, nyakukon a ChatGPT
Az OpenAI munkatársai az amerikai munkaerőpiacra gyakorolt rövid távú hatásokat elemezték.
Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
40 millió rabszolga dolgozik a Földön embertelen körülmények között, és mi is hozzájárulunk a kizsákmányolásukhoz
A modern kori rabszolgatartás átszövi a mindennapjainkat: ott van a telefonban, a laptopban, a ruhákban, sőt az ételben is, amit megeszünk. De mit tehet az átlagvásárló azért, hogy ne finanszírozzon visszataszító, korrupt rendszereket?
Jönnek a robotpincérek, már a Práter utcánál tartanak
Lassan Magyarországra is beteszik a lábukat a robotok, ha még nem is a spájzban vannak, de már majdnem: a nyolcadik kerületben pincérkednek. Megnéztük, hogy vajon hogy működnek, és megvizsgáltuk, elveszik-e a humán pincérek munkáját. Egyelőre ott tartanak, ahol egy szünidei balatoni pincér: rendelést még nem tudnak felvenni, néha kilötykölik az italt, de itt vannak, és legalább nem köpnek bele a levesbe.
Tényleg elveszik a munkádat a robotok?
A Világbank szerint túlzottak a robotellenes indulatok. Egy új tanulmány szerint ott fejlesztenek és használnak több robotot, ahol kevés a munkás. Közgázhíradó.
Parkinson törvénye: viccnek indult, szakirodalommá vált
Először 1955-ben, humoros esszéként jelent meg az Economistban, de Cyril Northcote Parkinson brit történész könyvét mára komoly vezetéstudományi munkaként tartják számon.