Mi a közös Kossuth Lajos belső ellenzékében az 1848-49-es szabadságharc idején, a gróf Károlyi Mihály vezette ellenzéki pártban az első világháború alatt és a kommunista pártban 1945 után? Az, hogy mindhárom politikai tömörülés hibásan mérte fel a külpolitikai helyzetet, amelynek aktív szereplője volt a mindenkori Oroszország is.
Mennyi igaz abból a hiedelemből, hogy Oroszország csak kőbalta egyszerűségű fegyvereket képes előállítani? És mi a helyzet az orosz fegyverexporttal? Zsebeházy Bálint két hipotézissel indult neki az orosz hadiipar feltérképezésének, de mindkettő tévesnek bizonyult.
1943-ban ezen a napon, január 12-én szenvedett súlyos veszteségeket a Magyar 2. hadsereg a Don-kanyarban. Egyetlen döntés változtatta meg magyar katonák tízezreinek sorsát; most egy frissen fellelt szovjet forrás alapján egészen konkrét elképzelést alkothatunk arról, hogy milyen lett volna egy „másik” doni katasztrófa.
A csecsenek tiltakoztak amiatt, hogy az új tankönyvek méltánytalanul kezelik a kitelepések borzalmait, és sikerült kiharcolniuk a változtatást. Ami az 1956-os események fals bemutatását illeti, a nemzeti önbecsülésre oly sokat adó magyar kormánynak jó lesz úgy, ahogy van.
Nagy Artúr történész kutatásai során mindmáig kiadatlan fényképalbumra bukkant, amelynek képeit az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok készítették. A Qubit elsőként közli a történelmi értékű felvételeket.
Az orosz nacionalizmus lényege a birodalmi állam és a rendszerváltásokon átnyúló folytonosság, és ezt mi sem mutatja jobban, mint a marxizmussal sok hasonlóságot mutató műfaj, a kortárs orosz science fiction.
Miközben a politikusok összevissza beszélnek, Nagy Artúr történész minden eddiginél alaposabban utánajárt a kérdésnek.
„A benyomásaim jóval kedvezőbbek, mint előre hittem volna, de annyi legalábbis biztos, hogy messze nem olyan rossz az élet, ahogy azt én és a legtöbb nyugati gondolná” – írta noteszébe az amerikai fotós, aki négy évvel a szabadságharc vérbe fojtása után érkezett a legvidámabb barakkba.
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna a nemzetállam-építő nacionalizmus ideológiája mentén igyekezett újrafogalmazni a helyét Európában. A többi kelet-közép-európai államtól eltérően ugyanakkor ezek a törekvések itt jórészt kudarcba fulladtak. Hogy miért? Kiderül a Glossza podcast legfrissebb adásából.
A jelentéseket készítő amerikai ügynök egy szovjet tudóstól megtudta, hogy kibernetikai kutatásokkal, agyi jelek rögzítésével és sugárzásával, valamint gondolathullámokkal való kísérletezéssel is foglalkoztak a hatvanas évek Szovjetuniójában.
Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?
Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.
Harminc éve indították az első kártérítési pereket azok a magyarok, akik állításuk szerint Tengizben, a Szovjetunió kazahsztáni földgáz- és kőolajmezőin dolgozva betegedtek meg, sokan közölük munkaképtelenné váltak vagy meghaltak. Mezei Márk új regényének egyik alapmotívuma a végóráit élő Kádár-kor egyik szimbolikus traumája.
Az orosz elnök legutóbbi írásával valószínűleg semmi mást nem akart elérni, mint történelmi megalapozást szolgáltatni ahhoz, amit 2014 óta Ukrajnával szemben tett, beleértve a Krím annektálását, és mindenki számára világossá tenni, hogy amíg ő Oroszország elnöke, Ukrajnát nem engedi el.
A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.