Az éghajlatváltozás ijesztő mértékben pusztítja Karthágót
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
unesco
Kína lehet a legnagyobb nyertese annak, hogy Donald Trump kiléptette az UNESCO-ból az Egyesült Államokat
Évi 75 millió dollárt spórol az amerikai költségvetés azon, hogy ideológiai okokból kilépnek az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetéből. Ezzel Kína sosem látott lehetőséget kap arra, hogy kiterjessze kulturális és ideológiai befolyását a világban.
A globális divatipar a kékfestésből is könnyen giccset gyárt
A fast fashion terjedése miatt egyre jellemzőbb a „textilműveletlenség”: az emberek már nemcsak olvasni és dekódolni nem tudják a ruhákat, de a minőséget sem ismerik fel, ha ruhaanyagról vagy egy patinás márkáról van szó.
1 millió euróból erősödik a szlovák-magyar bioszféra-barátság
Hajrá, hegyi tarsóka, mindent bele, pilisi vadmacska: kedden Pilisborosjenőn bemutatták, hol épül majd a pilisi bioszféra-rezervátum kapuja.
A Madeirán tomboló erdőtüzek az UNESCO világörökségi listáján szereplő őserdőt is elérték
Európa egyik utolsó babérlombú erdejében, a védett Laurissilvában is felcsaptak a lángok; a tűzoltásba közben már az EU is besegített.
Az AI akár a holokauszt emlékezetét is átírhatja, figyelmeztet az UNESCO
Az UNESCO új jelentése azokkal a kockázatokkal foglalkozik, amelyeket az AI jelent a történelmi emlékezet, valamint a dokumentumok eltorzításában.
Képgaléria: Így búcsúztatták az idei telet húshagyókedden a mohácsi busók
Bár a sokácokkal a 17. század végén Magyarországra költöző busójárás a kezdetei óta szinte a felismerhetetlenségig megváltozott, a népszerűsége mit sem veszített az évszázadok során. A helyiek úgy tartják: „Mohácson az év busójárástól busójárásig tart.”
Osztrák civilek javasolják, hogy vegyék fel a Fertő tó területét a veszélyeztetett világörökségek listájára
Magyar és osztrák beruházások egyaránt veszélyeztetik a Fertő-tájat, ezért vörös listára tennék a területet. Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi listáján ma mindössze négy európai helyszín található.
Globális vízválságra figyelmeztet az ENSZ és az UNESCO legújabb jelentése
A világ népességének mintegy 10 százaléka már jelenleg is olyan területeken él, ahol a vízhiány elérte a kritikus mértéket.
A környezetszennyezés és az iparosítás miatt pusztulnak az ausztrál őslakosok szent helyei
Az ausztrál őslakosok sziklarajzai és -vésetei évezredeken keresztül őrizték, amit meg akart örökíteni az ember, de a környezetszennyezést, a gyárak és bányák terjeszkedését aligha élik túl. Egyes rajzok már a világörökségi státusz kapujában állnak, de lehet, hogy a műtrágyalobbi erősebbnek bizonyul majd.
A meleg miatt ismét lecsapott a korallfehéredés a Nagy-korallzátonyra
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
Ma van a víz világnapja, idén a felszín alatti vizeket ünnepeljük
A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének a legnagyobb részét, de hiába láthatatlan ez az erőforrás, ezt is érheti szennyeződés. Az emberi tevékenység hosszú időre nyomot hagy a vízkészleten, így a legfőbb cél a szennyezés megelőzése, ennek egyik módja pedig a palackozott ivóvíz elhagyása.
Végleg kitiltották a hatalmas óceánjárókat Velence központjából
Véget ért az évek óta tartó harc a nyugalomra vágyó velencei lakosok és a turizmusban dolgozókat védő kormány között: a világörökség részét képző Velencei-lagúnába augusztus 1-től nem léphetnek be a 25 ezer tonnánál nehezebb üdülőhajók.
Az ENSZ szerint súlyos veszélyben, Ausztrália szerint jó kezekben van a Nagy-korallzátony
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
Kötelező iskolai klímaoktatást sürget az UNESCO
A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.