Egész évben terjed a madárinfluenza a hollókeselyűk között, ami előbb-utóbb az emberre is veszélyes lehet
A dögevő madarak szezonon kívül is megfertőződhetnek, ami növeli a vírusmutációk veszélyét is.
A dögevő madarak szezonon kívül is megfertőződhetnek, ami növeli a vírusmutációk veszélyét is.
Több száz wuhani minta vizsgálata alapján egyre inkább kizárható, hogy a vírus laborból szabadult volna ki, sőt, egész pontosan meg lehet határozni a pontos eredetét. A piacon elpusztított állatokat viszont már nem lehet vizsgálni, így megdönthetetlen bizonyíték sincs.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.
A hivatalos jelentések szerint két újabb halálos áldozatot szedett a vírus az országban, ahol eltörölték a korábbi szigorú járványügyi intézkedéseket. Egyes elemzők rengeteg további áldozatra számítanak, mások szerint a hivatalosan elismert esetek már most is csak a töredékét tehetik ki a valós adatoknak.
Dél-Afrikában, Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pápua Új-Guineában és Nepálban az emberek alig kérnek oltást, ami az egész világ számára rossz hír: ott ugyanis, ahol alacsony az átoltottság, könnyebben alakulnak ki az omikronhoz hasonló új variánsok.
A járvány legnagyobb nyertesei a legvagyonosabbak: annak, aki eddig is hihetetlenül gazdag volt, a pandémia alatt is nőtt a vagyona, a szegényeknek viszont romlott a helyzete. Egy friss felmérés szerint a járvány alatt újabb százmillió ember jutott mélyszegénységbe.
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
A megkérdezettek közül a legtöbben a megbecsülést és az elismerést említették pozitívumként, de sokan szembesültek szervezetlenséggel, stresszel, traumával, nem megfelelő körülményekkel és felkészítéssel.
Február óta most először csökkennek a napi regisztrált covidos esetek az országban öt egymást követő napon keresztül. Az eddig közölt adatokból még nem derül ki, hogy ezt hogy befolyásolja a múlt hétfői teljes újranyitás, a számok viszont legalábbis a nyarat tekintve biztatóak.
A brit kormány a nemzetközi Pandemic Preparadnes Partnership keretein belül azt indítványozta, hogy ha legközelebb kitörne egy világjárvány, tűzzék ki célnak azt, hogy száz napon belül meg is legyen rá a vakcina. Az AstraZeneca, a Pfizer és a GlacoSmithKline gyógyszercégek is támogatják a kezdeményezést.
A Pandémiás Tudományok Központja az olyan területek kutatóit és szakértőit igyekszik egy közösségbe terelni, amik szerepet játszhatnak az újabb járványok megjelenésének felismerésében és a védekezési stratégiák kialakításában, így megelőzhetővé válnak a mostaninál is súlyosabb világjárványok.
A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.
Az USA-ban aggasztóan nő a táplálkozási zavarok előfordulása, de a bánatevés, a túlevés, és az elégtelen táplálkozás is gyakoribbá vált. A Minnesotai Orvosi Egyetem vizsgálta a pandémia és a táplálkozási szokások felborulásának összefüggéseit.
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
Lassan túlvagyunk azon a felfogáson, hogy a nők szeretetből végzik el a háztartással, gyerekneveléssel és gondoskodással járó temérdek fizetetlen munka oroszlánrészét. Mára ezek az erőfeszítések is mérhetővé váltak, de a paradigmaváltás még messze van. Április első keddje a láthatatlan munka nemzetközi napja.