Az AI birodalma című könyv szerzője szerint a mesterséges általános intelligenciát fejlesztésén dolgozó cégek a vallási retorikától sem riadnak vissza: ha amerikai cég éri el előbb, akkor jóságos AI-isten születik, ha viszont Kína, akkor AI-démon.
Ki jár még írógépszerelőhöz, és miért? Ki használ még egyáltalán írógépet? Mennyibe kerül javítani egyet, és kik kíváncsiak az irodagép-műszerész szakértelmére, amikor itt az internet, a számítógép, és már jóformán senki se látott analóg szorzógépet? A válaszra Balázs Bertalan ferencvárosi műhelyében találtunk rá.
A rosszul felépített adó- és jóléti rendszer akadályozza a gyerekvállalást, és ahelyett, hogy átalakítanánk, ideológiai vitákat vívunk a népesedéspolitikáról. Egy magyar közreműködéssel készült kutatás azt vizsgálja, miért járnak rosszul a szülők, és miként lehetne úgy kompenzálni őket, hogy abból az egész társadalom profitáljon.
Vattay Gábor és kollégái az elmúlt hónapokban több tízezer mérést végeztek egy fotonikus kvantumchippel. Kísérleteik hozzájárulnak a kvantumképalkotás fejlődéséhez, ami a jövőben ugrásszerűen megnövelheti a mikroszkópok, a teleszkópok és a radarok képességeit.
A patriarchátusra a túlélés miatt volt szükség – mondja az oxfordi viselkedéskutató, aki szerint nagyjából az ipari forradalmak óta egy új rendszer felé tartunk. Magyarul frissen megjelent könyvében, A patriarchátus természetrajzában a klíma szerepéről és az éghajlatváltozás univerzális hatásairól is ír.
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.
Rengeteg tévhit övezi a többnyelvű gyerekek fejlődését, és sok a megválaszolatlan kérdés. Később kezd el beszélni, aki többnyelvű családban nő fel? Mindegyik nyelven elérhető a gazdag szókincs? Mit lehet kezdeni a többnyelvűségből fakadó szorongással? Máté Zita kézikönyvet írt a sokszínű nyelvi neveléshez.
A független művészeken egyre durvább a politikai nyomás, társulatok tűnnek el, alkotók emigrálnak – de még mindig vannak, akik nem akarják elengedni a jövő elképzelésének jogát. Erdődi Katalin, a Trafó új igazgatója 11 év után tért haza Budapestre. Miért pont most?
Hogyan lehet egyszerre zéró toleranciát hirdetni az antiszemitizmussal szemben és szobrot állítani Csurka Istvánnak? Milyen ideológiák és történelmi hiedelmek keverednek a kormányzat kulturális politikájában? Hogy kerül a magyar alkotmányba az ezotéria?
Havasréti József, a Pécsi Tudományegyetem docense nemcsak érintőlegesen foglalkozik az olyan kulturális vakfoltokkal, mint a magyar diszkó, a funk, a space rock, a punk és az underground, hanem komolyan is veszi őket. Kötete, a Csak a zene? nemrég jelent meg a kolozsvári EME kiadónál.
Tényleg harcoltak a gladiátorok horrorpáviánokkal? Mi köze a filmnek a marxizmushoz? Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténésze segítségével vettük végig, mennyire áll hadilábon a történelemmel a Gladiátor folytatása, és mit számít ez egyáltalán a filmélmény szempontjából.
Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
Matt Colquhoun a fotográfiáról gondolkodik, méghozzá sokszor provokatív módon. Írt egy könyvet, amely azt ígéri, a szelfi alternatív históriáját nyújtja, de közben szól a nárcizmusunkról és a mai kulturális, politikai klímáról is. Budapesten beszélgettünk vele.
Marosi Z. Tamás mint zenészt sokan ismerik, de azt csak a beavatottak tudják róla, hogy szenvedélyes társasjáték-fejlesztő, aki évente több játékot is készít, sőt egy ideje már saját kiadója is van.
Semmiképpen nem jó, hogy Budapest állandó polgárháborúban áll a kormánnyal, és már beszélő viszony sincs a főváros és a kormány között, mondja a közlekedési és urbanisztikai szakértő, akivel a szakmai kérdések mellett Lázár Jánoshoz és Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról is beszélgettünk.