A magyarok harmada egy fillért sem tud megtakarítani
Legalábbis egy 9 országra kiterjedő friss reprezentatív felmérés szerint.
Legalábbis egy 9 országra kiterjedő friss reprezentatív felmérés szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kiugróan sokan élnek egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött, ami a TÁRKI vezérigazgatója, Tóth István György szerint hibás adatokon alapul. Ráadásul nem először merül fel a kérdés, hogy meg lehet-e bízni a KSH statisztikáiban.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Mindenki olyan művet hoz létre, amilyet akar; az állam nem szól bele a tartalomba, ami pedig nem illik bele az Isten-haza-család keretrendszerbe, azt majd eltartja a kultúrafogyasztó, aki amúgy is tele van pénzzel. Igaz, amit a kulturális miniszter állít?
Mennyit keresnek a leggazdagabbak? Mennyivel keresnek többet a férfiak, mint a nők? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Krekó Juditot, a KRTK KTI kutatóját a magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről kérdeztük.
A KSH november közepén kiadott közleménye szerint a leggazdagabb jövedelmi ötödben 6 millió forint az átlagos éves bruttó jövedelem, a legszegényebben 1 millió 246 ezer. De mit jelentenek a számok, és ki hová tartozott ebben a felosztásban 2022-ben?
A 21. században a pénz közvetlen boldogságnövelő hatásába vetett bizalom megcsappant; a jövedelem és a boldogság közötti, korábban szoros kapcsolat fokozatosan megszűnt. Hogyan tovább, ha már nem fér több Porsche a lakóbuszba?
Harminc kísérleti alany két éven át 700 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet kap Angliában, és a kutatók azt figyelik, hogy ez milyen hatással lesz munkavállalási hajlandóságukra és jólétükre. Több országban végeztek már hasonló kísérleteket, de mit tudtunk meg belőlük?
Kimmer Diána, a BKK elemzője több mint 5000 ember megkérdezésével azt igyekezett felmérni, hogy milyen nemi vetületei vannak a főváros közlekedésének. Az eredmények egybecsengenek a nemzetközi trendekkel.
Hogyan kereshet többet egy szakmunkás, mint egy egyetemi tanár? Huszár Ákos szociológus fontos tanulmányban mutatja be az országra jellemző merev osztályszerkezet és az alacsony társadalmi mobilitás hatásait.
Az Eurostat friss adatai szerint hátulról a negyedikek vagyunk a listán, Románia, Bulgária és Görögország előtt.
6+1 sokatmondó adat a KSH friss életszínvonal-kiadványából.
A születések száma nemzetközi viszonylatban Magyarországon csökkent a leginkább a járvány miatt. A fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta; a családi kötelékek erősödtek, de a baráti kapcsolatok leépültek, derítette ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének felmérése.
A magyar adórendszer nem igazán versenyképes, nem segíti elő a foglalkoztatás növelését az alacsonyan képzett munkavállalók körében. Az alacsony keresetűek egyre több, a magasabb keresetűek egyre kevesebb adót fizetnek, pedig a gazdagoknak nagyobb arányban kellene hozzájárulniuk az állam működtetéséhez.
Az összeg az állami támogatásokat és segélyeket váltaná ki, és 18 év fölött mindenkinek automatikusan járna, aki elköltözött otthonról, és a tanulmányaiban vagy a munkában eljutott egy bizonyos pontra. A 20 ezer euróval feltöltött alapszámlát úgy találták ki, hogy az egyetem gyors elvégzését és a munkába lépést is ösztönözze.