Az egyik legnagyobb amerikai hírügynökség AI-jal helyettesítené riportereinek munkáját
Az AP szerkesztőségében dolgozó médiamunkások és újságírók ellenzik a technológia teljes körű bevezetését.
Az AP szerkesztőségében dolgozó médiamunkások és újságírók ellenzik a technológia teljes körű bevezetését.
Az amerikai elnök szerint a közszolgálati műsorgyártók balos propagandát terjesztenek. Csakhogy a durva büdzsécsökkentés tönkreteszi a médiát, amely azokhoz szól, akik hírsivatagokban élnek.
Száz éve indult a rendszeres hazai rádiós műsorszórás, a Telefonhírmondó után megszületett a Magyar Rádió. Erre időzítette a Nemzeti Filmintézet a dokumentum-összeállítást.
A háziállatokról szóló híradásokban olyan kifejezéseket használnak, amelyek undort vagy félelmet kelthetnek, ez pedig árt a kedvtelésből tartott hüllők megítélésének.
A politikai szorongás, aminek Magyarországon egyre több jele tapasztalható, a legfrissebb kutatások szerint krónikus stresszforrás, amely különbözik az olyan pszichológiai állapotoktól, mint az általános szorongás, és egyedülálló hatással van az érzelmi jólétünkre és a társadalmi kohézióra.
„Az élet nem mehetett abban a kerékvágásban, ahogy addig, hiszen egyszerűen becsapták az embereket” – mondja Gordon István Lengyelország-szakértő a Qubit legújabb podcastjában arról, hogy a Tusk-kormány egyik napról a másikra menesztette a lengyel köztévé és közrádió felső vezetését.
A populista jobboldali Jog és Igazságosság nyolcéves kormányzása idején propagandagyárrá züllesztette a lengyel közmédiát. Milyen lépések vezettek a fordulathoz, miután 2023. október 15-én a Donald Tusk vezette kormánykoalíció átvette a hatalmat?
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) egyik első intézkedése volt nyolc éves kormányzása kezdetén a közmédia teljes átalakítása és kontrollálása. Mit lehet tenni a propagandistákkal a kormányváltás után? Mit tanulhatunk Magyarországon a lengyelektől?
A generatív mesterséges intelligencia fenekestül forgathatja fel a kreatív szakmák képviselőinek életét. De vajon hogyan vélekednek erről maguk az érintettek, a szövegírók, az újságírók és a copywriterek, és miért bírnak ezek a jövőképek meghatározó jelentőséggel?
A hazai média a rendszerváltástól kezdve kifejezetten negatív képet festett a vállalkozókról, azóta viszont sokat változott a helyzet. Virágh Enikő és Szepesi Balázs kutatása a 2015-től 2019-ig terjedő időszak jellemző figuráit vizsgálja a hobbivállalkozóktól a népmesehősökig.
Az az elvárás, hogy a média minden körülmények között legyen hiteles, praktikusan teljesíthetetlen. Ez pedig már nem a média hibája, hanem a közönségé, amelynek várakozásai nincsenek összhangban a lehetőségekkel.
A rádió egy klasszikus zongoradarabbal töltötte ki a 15 perces nagypénteki hírblokkot, majd, mintha mi sem történt volna, folytatta Richard Wagner operája, a Parsifal közvetítését.
Egy kutatócsoport óránként 15 dollárt fizetett a Fox News nézőinek azért, hogy legfeljebb heti 7 órán át a CNN-t nézzék, és meglepő eredményre jutott. Felkészül: a CNN-nézőket Fox-fogyasztásra kényszerítő kísérlet.
A közösségi média zászlóshajói, köztük a Facebook és a Twitter a kortárs nyilvánosság legfontosabb fórumai. De vajon betöltik azt a klasszikus szerepet, ami hosszú idő óta a médiára hárul?
Kanada az ausztráliaihoz hasonló szabályozásra készül a Facebook ellen a médiacégek védelmében. Szerintük ha több ország lép fel egyszerre, a Facebook elvágólagos hozzáállása tarthatatlanná válik. Egy médiaszakértő szerint azonban mindenki veszítene ebben a harcban.