Magyarországon valamivel több mint két évvel csökkent a várható élettartam 2019 és 2021 között. Ebben több tényező is szerepet játszik, de a Nature-ben megjelent kutatás szerint az egyik legfontosabb a beoltottak száma volt az adott országban.
Mi alapján választottunk vakcinát? Mik az elutasítás fő faktorai? És ha már itt tartunk, miért nem ajánl magyar metálbandákat a Spotify? A Qubit podcastjának vendége Koltai Júlia szociológus, akinek a számításalapú társadalomtudomány a szakterülete.
Egy áprilisi tanulmány szerint semmilyen rendellenességet nem tapasztaltak az oltott nők szülésénél, mire az új-zélandi kutatók újraszámították az adatokat, és 82–92 százalékos vetélési arányt találtak. Mint kiderült, amatőr hibát vétettek, ezért a cikk visszavonását kérték.
A Google megelégelte a klímaváltozásról szóló álhírek terjesztését, ezért a továbbiakban nem fizet azoknak, akik a cég felületein osztanak meg ilyen tartalmakat. A cég ezzel a lépéssel arról próbálja meggyőzni a futóbolond influenszereket, hogy máshol influáljanak.
Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.
Az országban csak a lakosság 0,1 százaléka kapta meg a vakcinát, miközben tombol a delta variáns. Vakcina lenne, de a kongóiak nem kérik, sokan az AstraZeneca mellékhatásaitól tartanak, mások nem hisznek a vírusban, megint mások pedig azt hiszik, hogy a covid csak a fehérekre veszélyes.
Az emberi agy gyakran folyamodik olyan mentális rövidítésekhez, amelyek megakadályozzák, hogy tisztán racionális döntés szülessen. Hogyan működnek ezek a koronavírus elleni oltások közegében, az oltásszkeptikusok, oltásellenesek és oltottak érveléseiben?
A TikTokon a járvány kezdetétől fogva terjedtek kamu információk, buta viccek és ázsiaiakra irányuló rasszista humorbombák, most pedig az #unvaccinated videók mennek, amelyek szerint az oltatlanok öröklik a földet.
Ilyet kitalálni sem lehet: távolságtartással és maszkviseléssel védenék magukat a járványtagadók a beoltottak ellen, mert azok egy újabb álhír szerint az mRNS-vakcinák hatására képesek átadni az oltóanyagot a környezetüknek. Persze vannak, akik továbbra is ördögtől valónak tartják a maszkviselést – szerintük csak a fenyőtűlevél-tea segíthet.
Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.
A tripanofóbia, vagyis a tűszúrás miatt érzett rettegés nem beszédtéma, pedig százból nagyjából négy embert érint. Ők eddig a járvány miatt aggódhattak, most a közelgő védőoltás miatt fognak, és komoly lelki teherként élik meg ezt az időszakot.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni: biológiailag lehetetlen, hogy a vakcina hatására termelt antitestek a méhlepény kialakulásában szerepet játszó fehérjéket is támadják. Ha viszont valaki emiatt nem oltatja be magát, és teherbe esik, az a saját és születendő gyereke egészségét is veszélyezteti.
„Az internet legyőzte az Egészségügyi Minisztériumot” – kommentálta egy epidemiológus, hogy a szerb oltási csoda megtorpanni látszik, mivel már szinte az összes regisztráltat beoltották, de ők csak a felnőtt lakosság egynegyedét teszik ki. A többieket az enyhe járványintézkedések és a COVID-tagadó orvosok miatt nehéz meggyőzni a vakcina szükségességéről.
Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.