Legalább 250 magyar településen, bölcsődék, óvodák és játszóterek közelében is felhasználták azt az azbeszttartalmú kőzúzalékot, amit osztrák bányák évtizedekig szállítottak Magyarországra egy uniós jogi kiskapun keresztül. Hogy lesznek-e tömeges megbetegedések, az csak évtizedek múlva derülhet ki.
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
Nulla százalékra csökkent az év elejétől a forgalmi adó a női higiéniai termékeken a szomszédunkban – az egészségügyi miniszter szerint ezek ugyanis nem lehetnek luxuscikkek.
A nemzeti össztermékhez képest az EU-s országok közül csak Romániában és az extrém magas GDP-vel rendelkező Luxemburgban költenek kevesebbet az egészségügyre, mint Magyarországon.
Mennyivel boldogabbak azok a magyarok, akik legalább egy éve Ausztriában élnek? Milyen könnyű munkát találni, mennyivel jobb a fizetés, mennyit számít a nyelvtudás, és hogyan alakulnak a kiköltözők társas kapcsolatai? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy lassan három éve zajló osztrák-magyar koprodukciós monstre kutatás.
Akár a töltésekre szállítandó homokzsákok pontos számát is képes kiszámolni az a szoftveres szimulációs rendszer, amelyet a Bécsi Műszaki Egyetem által alapított VRVis kutatói fejlesztettek. Az egyik fejlesztőt, Horváth Zsolt informatikus-építőmérnököt kérdeztük.
Min mennek keresztül az Európába bevándorló gyerekek? Milyen érzés elszakadni otthonról, és milyen küzdelmek várnak rájuk új hazájukban, ami talán soha nem lesz az igazi hazájuk? Ezt mutatja be a Verzió fesztivál két dokumentumfilmje.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Ha nincs agglomerációs vagy rekreációs potenciál egy térségben, akkor csak a vidéki nyomor, elesettség marad – mondja Horváth Gergely Krisztián, az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoportjának vezetője. A kutatók ötéves projekt keretében tárják fel az elmúlt 250 év gazdasági és társadalmi folyamatait, amelyek hatása sokszor máig kimutatható.
120 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint most: Svájcban a turisták hó helyett köveket fotóznak. Az Észak-Atlanti-óceán hőmérséklete több mint egy fokkal lépi túl a történeti átlagot, és az erősödő El Niño jövőre még nagyobb forróságot hozhat.
Magyar és osztrák beruházások egyaránt veszélyeztetik a Fertő-tájat, ezért vörös listára tennék a területet. Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi listáján ma mindössze négy európai helyszín található.
Angolkóros és kórosan elhízott volt Starhemberg grófjának elsőszülöttje, Reichard Wilhelm, akinek a földi maradványai spontán mumifikálódtak, így a kutatók alaposabban is meg tudták vizsgálni, milyen nyavalyák gyötörhették a korabeli arisztokrácia gyermekeit.
Németországban és Ausztriában 300 eurós, Olaszországban és Spanyolországban 200 eurós egyszeri segélyt kapnak a rászorulók megugró energiaköltségeik fedezésére.
A Fertő tó 150-200 évente kiszárad – legutóbb, 1867-ben még az is szóba jött, hogy szántóföld legyen a medrében. A nemrég felmerült megmentési terveket egy szűk kör gazdasági érdekei diktálják, nem az ökológiai vagy természetvédelmi megfontolások.
Bár korábban a csehországi mészkőhegységekre tették a Szombathy József által 1908-ban megtalált szobrocska eredetét, új kutatási módszerek bevetésével kiderült, hogy az egyik leghíresebb termékenység-szobor Észak-Olaszországból származhat.