trianon

Ma 100 éve szavazott a maradásról Sopron, a leghűségesebb város, de a német kisebbségnek nem járt érte sok köszönet

Másfél évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, 1921. december 14-én rendezték meg a népszavazást arról, hogy Sopron és környéke Ausztriához tartozzon, vagy Magyarországhoz. És bár a helyi német nemzetiségűek jelentős része is a maradásra szavazott, az elmúlt 100 év nemzetpolitikája nem igazán hálálta meg hűségüket.

Ami fáj, és aminek nem kellene fájnia

Trianon ma nem neurózis, még akkor sem, ha a Nagy-Magyarország-matricák, a „mindent vissza” kesergések egyértelműen neurotikus válaszoknak tekinthetők. Trianon ma a nyílt és főleg rejtett beolvasztási kényszert alkalmazó nemzetállami politika miatt létező kérdés. Erre kell félreérthetetlen módon választ adni.

Mi lett volna, ha nincs Trianon?

Az alternatív történetek vagy a sci-fi-irodalom különböző, akár egymással vitázó párhuzamos olvasatai színesíthetik és gazdagíthatják 1920. június 4-ének emlékezetét. Ráadásul a változatosság védelmet jelenthet azzal szemben, hogy bármely politikai rendszer kisajátítsa magának vagy egyes csoportok belső ellenséggyártásra használják Trianont.

A magyarok 84 százaléka szerint „magyar az, akinek fáj Trianon”

A magyarok elsöprő többsége igazságtalannak és túlzónak tartja a trianoni békeszerződést, bár tényszerű ismeretei csak keveseknek vannak a 100 évvel ezelőtti traumáról. A legtöbben a győztes nagyhatalmakat és a szomszédos országokat okolják a történtekért, és azt vallják, hogy a magyar történelem kerekét egyébként is a balszerencse forgatja.