Ukrajna és Orbán Viktor történelemmagyarázata
A miniszterelnök fatális magyar tradíciót követ azzal, hogy 1914-hez, 1941-hez és 1944-hez hasonlóan most is a morálisan és politikailag egyaránt vesztes oldalra áll, írja Ungváry Krisztián történész.
trianon
Ma 100 éve szavazott a maradásról Sopron, a leghűségesebb város, de a német kisebbségnek nem járt érte sok köszönet
Másfél évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, 1921. december 14-én rendezték meg a népszavazást arról, hogy Sopron és környéke Ausztriához tartozzon, vagy Magyarországhoz. És bár a helyi német nemzetiségűek jelentős része is a maradásra szavazott, az elmúlt 100 év nemzetpolitikája nem igazán hálálta meg hűségüket.
Ami fáj, és aminek nem kellene fájnia
Trianon ma nem neurózis, még akkor sem, ha a Nagy-Magyarország-matricák, a „mindent vissza” kesergések egyértelműen neurotikus válaszoknak tekinthetők. Trianon ma a nyílt és főleg rejtett beolvasztási kényszert alkalmazó nemzetállami politika miatt létező kérdés. Erre kell félreérthetetlen módon választ adni.
Tízezer csodás fotót tettek közzé az első világháború és a Trianon utáni Erdély időszakából
A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója inspirálta az Országos Széchényi Könyvtár új szolgáltatását. A frissen közzétett gyűjteményben neves fotográfusok képei is megtalálhatók.
Mi lett volna, ha nincs Trianon?
Az alternatív történetek vagy a sci-fi-irodalom különböző, akár egymással vitázó párhuzamos olvasatai színesíthetik és gazdagíthatják 1920. június 4-ének emlékezetét. Ráadásul a változatosság védelmet jelenthet azzal szemben, hogy bármely politikai rendszer kisajátítsa magának vagy egyes csoportok belső ellenséggyártásra használják Trianont.
A magyarok 84 százaléka szerint „magyar az, akinek fáj Trianon”
A magyarok elsöprő többsége igazságtalannak és túlzónak tartja a trianoni békeszerződést, bár tényszerű ismeretei csak keveseknek vannak a 100 évvel ezelőtti traumáról. A legtöbben a győztes nagyhatalmakat és a szomszédos országokat okolják a történtekért, és azt vallják, hogy a magyar történelem kerekét egyébként is a balszerencse forgatja.
Kereshető adatbázist készített a trianoni menekültekről egy MTA-kutatócsoport
A 400-420 ezerre becsült trianoni menekült közül egyelőre 15 ezret vittek fel az adatbázisba. Az ország megcsonkítása miatt menekülők többsége állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalatok alkalmazottja volt.
A női szobától a zsúrkocsi-vendégségig: így született a modern háztartás Magyarországon
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
Trianon nem okozott akkora törést Magyarországon, mint eddig gondoltuk
A rossz emlékű békeszerződés a közhiedelemmel szemben nem törte meg az előző évtizedekben jellemző növekedési ütemet, bizonyítja az MTA Lendület kutatócsoportjának frissen megjelent tanulmánykötete.
Nyomorúság, eufória, nyomorúság – 13 drámai epizód az őszirózsás forradalom időszakából
1918 őszén a magyarság több évszázados vágyát teljesítette be, ám az ország új vezetői lehetetlen feladatra kaptak felhatalmazást. Magyarországnak úgy kellett volna függetlenül boldogulnia, hogy külföldön nem voltak barátai, és a társadalom is végletesen megosztott volt.