A fejlődő világ és a hosszú élet ára: egyre több embert érint a demencia
„Ki akar örökké élni?” – tette fel a kérdést Freddie Mercury 1986-ban. „Indokolatlan optimizmussal várják az emberek, hogy sokkal tovább éljenek, hiszen a klímaválság jelenleg rövid távon is veszélyezteti az életkörülményeinket, hosszabb távon pedig beláthatatlan következményei lehetnek ránk nézve” – mondta Szathmáry Eörs akadémikus, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus 2023-ban, a 7. Qubit Live eseményen.
Ezeknél persze sokkal régebbi idézeteket is találunk, ha az éppen aktuálisnál jóval hosszabb, netán örök életről – és a velük együtt járó problémákról – való elmélkedések után kutatunk, de az ókori szövegek leginkább spirituális öröklétről ábrándoznak a földi élet meghosszabbítása helyett, és az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a mennyországba, a Valhallába vagy az elíziumi mezőkre távozott lelkeket nem érintik az időskori betegségek.
A Földön ezzel szemben egyre többek életét határozza meg az a tünetegyüttes, amelyet összefoglaló néven demenciának hívunk, és amely elsősorban a szellemi, érzelmi és társas képességek hanyatlásával jár együtt. Mivel ezek jellemzően 60 éves kor fölött jelentkeznek, viszonylag modern jelenségről van szó, hiszen a születéskor várható élettartam még a nyugati világban is csak a 19. század második felében lépte át a 40 évet. Az orvostudomány és az egészségügyi ellátás fejlődésével ez a mutató azóta is csak növekszik; a különböző védőoltások és gyógyszerek megjelenése, a javuló higiéniai körülmények, az egyre több helyen elérhető tiszta ivóvíz sok más tényező mellett egyszerre tette lehetővé, hogy drasztikusan csökkenjen a csecsemőhalandóság és az emberek idős korukban is egyre hatékonyabban vegyék fel a harcot a betegségek ellen.
Csakhogy az emberi szervezet nem úgy lett kitalálva, hogy ilyen rövid idő alatt alkalmazkodni tudjon egy ekkora változáshoz, így a hosszabb élet minősége javarészt továbbra is csak az orvosokon és az egyéni egészségtudatosságon múlik. Jól mutatja ezt a születéskor várható egészséges életévek számának statisztikája is, amely szerint például Európában az emberek utolsó 15-20 évét a különböző betegségekkel való küzdelem jellemzi.
A szív- és érrendszeri betegségeken, a cukorbetegségen, az ízületi betegségeken vagy a rák különböző formáin túl a demencia kialakulásának esélye is jelentősen nő az idő múlásával. A demenciával foglalkozó szervezetek adatai szerint ma körülbelül 55 millióan élhetnek az időskori hanyatlás valamilyen formájával világszerte – szakértői becslések szerint Magyarországon 250 ezer ember küzd a demenciával, de ha a róluk gondoskodó hozzátartozókat is beleszámoljuk, egymillió magyart érinthet a probléma. Az alábbi ábráról az is kiderül, hogy a világ szinte minden pontján tovább élő nőknél minden korcsoportban, de leginkább 85 év fölött jóval nagyobb arányban fordul elő valamilyen demencia.
A várható élettartam növekedése mellett még egy fontos mutató jellemzi a nyugati országokat, így Európát is: a születések számának csökkenése. Ez a kettő együtt az elöregedő társadalmak problémaköréhez vezet, aminek a nyugdíj- és más gazdasági rendszerek átalakításának szükségessége mellett számos egészségügyi vonzata is van. Például az, hogy becslések szerint 2050-re szinte minden európai ország népességében közel a duplájára emelkedik a demenciával küzdők aránya.
A demográfiai változásokból következő egészségügyi problémák azonban még így is Európát és a fejlett országokat érintik a legkevésbé. A Lancet Public Health folyóiratban 2022-ben közölt nagy globális demenciakutatás tanulságai szerint míg világszerte több mint 250 százalékkal nő a demenciával küzdők száma 2050-re (a 2019-es 57,4 millióhoz képest 152,8 millióra), addig egyes, főként a népességrobbanás küszöbén álló fejlődő országokban akár az ötszörösére is nőhet a számuk.
És bár a demenciáról sokaknak elsősorban az Alzheimer-kór jut az eszébe, fontos tudni, hogy az csak a leggyakrabban előforduló típusa, és az 55 millió érintett közül körülbelül 20 millióan valamilyen más fajtájával küzdenek.
A demencia egyes fajtáiban közös, hogy az agyműködés valamilyen zavarához köthetők, de a különböző típusok különböző tünetekkel járnak, és mivel ezek együtt is előfordulhatnak az egyes pácienseknél, a diagnózis felállítása még ma sem problémamentes.
Mivel a demenciára nincs gyógymód, a legfontosabb, amit tehetünk ellene, az a megelőzés. Ennek a leghatékonyabb módszerei az egészséges életmód (a dohányzás és az alkohol kerülése, fizikai aktivitás, minőségi alvás), illetve a gyümölcsökben, zöldségekben és omega-3 zsírsavakban gazdag, kiegyensúlyozott étrend (pl. mediterrán diéta) fenntartása, az agyat serkentő tevékenységek (olvasás, rejtvényfejtés stb.), a társasági kapcsolatok ápolása, valamint a más bajokat előidéző alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió) monitorozása és korai felismerése lehetnek.
A demenciakutatás a 21. század egyik legfontosabb tudományos területe, ezért a Qubiten is rengeteget foglalkozunk vele. Írtunk már arról, hogy
- miként segíthet a zeneterápia az időskori memóriazavarokon;
- hogyan függ össze a néptánc és a demencia megelőzése;
- hogyan lehet a társasági kapcsolatok fenntartása a demencia megelőzésének kulcsa;
- hogyan deríthetnek fényt a kutyák az emberi demencia hátterére;
- miért csökkenti a demencia kockázatát a napközbeni szundikálás;
- hogyan vetik be a mesterséges intelligenciát az Alzheimer-diagnosztikában;
- mi az összefüggés a közlekedési zajok és az Alzheimer-kór kialakulása között;
- és hogy mindezek ellenére miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc.
Emellett a potenciális kezelési módokról is beszámolunk időről időre, a legújabban engedélyezett gyógyszerektől az Alzheimer-kór kimutatására szánt vérteszten és az időskori memóriazavarok javítását célzó ígéretes hatóanyagok felfedezésén át Magyarország első olyan intervenciós progamjáig, ahol az időskori szellemi és fizikai frissesség megőrzését célozzák.
További kapcsolódó cikkek a Qubiten: