A fejlődő világ és a hosszú élet ára: egyre több embert érint a demencia

Bodnár Zsolt

07.09. · tudomány

„Ki akar örökké élni?” – tette fel a kérdést Freddie Mercury 1986-ban. „Indokolatlan optimizmussal várják az emberek, hogy sokkal tovább éljenek, hiszen a klímaválság jelenleg rövid távon is veszélyezteti az életkörülményeinket, hosszabb távon pedig beláthatatlan következményei lehetnek ránk nézve” – mondta Szathmáry Eörs akadémikus, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus 2023-ban, a 7. Qubit Live eseményen.

Ezeknél persze sokkal régebbi idézeteket is találunk, ha az éppen aktuálisnál jóval hosszabb, netán örök életről – és a velük együtt járó problémákról – való elmélkedések után kutatunk, de az ókori szövegek leginkább spirituális öröklétről ábrándoznak a földi élet meghosszabbítása helyett, és az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a mennyországba, a Valhallába vagy az elíziumi mezőkre távozott lelkeket nem érintik az időskori betegségek.

A Földön ezzel szemben egyre többek életét határozza meg az a tünetegyüttes, amelyet összefoglaló néven demenciának hívunk, és amely elsősorban a szellemi, érzelmi és társas képességek hanyatlásával jár együtt. Mivel ezek jellemzően 60 éves kor fölött jelentkeznek, viszonylag modern jelenségről van szó, hiszen a születéskor várható élettartam még a nyugati világban is csak a 19. század második felében lépte át a 40 évet. Az orvostudomány és az egészségügyi ellátás fejlődésével ez a mutató azóta is csak növekszik; a különböző védőoltások és gyógyszerek megjelenése, a javuló higiéniai körülmények, az egyre több helyen elérhető tiszta ivóvíz sok más tényező mellett egyszerre tette lehetővé, hogy drasztikusan csökkenjen a csecsemőhalandóság és az emberek idős korukban is egyre hatékonyabban vegyék fel a harcot a betegségek ellen.

Csakhogy az emberi szervezet nem úgy lett kitalálva, hogy ilyen rövid idő alatt alkalmazkodni tudjon egy ekkora változáshoz, így a hosszabb élet minősége javarészt továbbra is csak az orvosokon és az egyéni egészségtudatosságon múlik. Jól mutatja ezt a születéskor várható egészséges életévek számának statisztikája is, amely szerint például Európában az emberek utolsó 15-20 évét a különböző betegségekkel való küzdelem jellemzi.

A szív- és érrendszeri betegségeken, a cukorbetegségen, az ízületi betegségeken vagy a rák különböző formáin túl a demencia kialakulásának esélye is jelentősen nő az idő múlásával. A demenciával foglalkozó szervezetek adatai szerint ma körülbelül 55 millióan élhetnek az időskori hanyatlás valamilyen formájával világszerte – szakértői becslések szerint Magyarországon 250 ezer ember küzd a demenciával, de ha a róluk gondoskodó hozzátartozókat is beleszámoljuk, egymillió magyart érinthet a probléma. Az alábbi ábráról az is kiderül, hogy a világ szinte minden pontján tovább élő nőknél minden korcsoportban, de leginkább 85 év fölött jóval nagyobb arányban fordul elő valamilyen demencia.

A várható élettartam növekedése mellett még egy fontos mutató jellemzi a nyugati országokat, így Európát is: a születések számának csökkenése. Ez a kettő együtt az elöregedő társadalmak problémaköréhez vezet, aminek a nyugdíj- és más gazdasági rendszerek átalakításának szükségessége mellett számos egészségügyi vonzata is van. Például az, hogy becslések szerint 2050-re szinte minden európai ország népességében közel a duplájára emelkedik a demenciával küzdők aránya.

A demográfiai változásokból következő egészségügyi problémák azonban még így is Európát és a fejlett országokat érintik a legkevésbé. A Lancet Public Health folyóiratban 2022-ben közölt nagy globális demenciakutatás tanulságai szerint míg világszerte több mint 250 százalékkal nő a demenciával küzdők száma 2050-re (a 2019-es 57,4 millióhoz képest 152,8 millióra), addig egyes, főként a népességrobbanás küszöbén álló fejlődő országokban akár az ötszörösére is nőhet a számuk.

És bár a demenciáról sokaknak elsősorban az Alzheimer-kór jut az eszébe, fontos tudni, hogy az csak a leggyakrabban előforduló típusa, és az 55 millió érintett közül körülbelül 20 millióan valamilyen más fajtájával küzdenek.

A demencia egyes fajtáiban közös, hogy az agyműködés valamilyen zavarához köthetők, de a különböző típusok különböző tünetekkel járnak, és mivel ezek együtt is előfordulhatnak az egyes pácienseknél, a diagnózis felállítása még ma sem problémamentes.

Mivel a demenciára nincs gyógymód, a legfontosabb, amit tehetünk ellene, az a megelőzés. Ennek a leghatékonyabb módszerei az egészséges életmód (a dohányzás és az alkohol kerülése, fizikai aktivitás, minőségi alvás), illetve a gyümölcsökben, zöldségekben és omega-3 zsírsavakban gazdag, kiegyensúlyozott étrend (pl. mediterrán diéta) fenntartása, az agyat serkentő tevékenységek (olvasás, rejtvényfejtés stb.), a társasági kapcsolatok ápolása, valamint a más bajokat előidéző alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió) monitorozása és korai felismerése lehetnek.