Az emberi testben élő több milliárd baktérium, a mikrobiom nemcsak az emésztésünket, hanem a hangulatunkat, szorongásainkat, étvágyunkat és talán még a viselkedésünket is befolyásolhatja. A legújabb kutatások szerint a „bél-agy tengely” nem metafora, hanem biológiai valóság: a beleink és az idegrendszerünk folyamatos párbeszédben állnak egymással. De meddig terjed ez a kapcsolat? Mi van, ha a döntéseink egy része valójában nem is tőlünk származik? A Darwin démonai új epizódjában azt vizsgáljuk meg, hogy az ember valóban önálló lény-e, vagy inkább egy baktériumok által lakott evolúciós társulás.

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában. A moderátor Nyári Gábor volt.

• Hogyan befolyásolhatja a mikrobiomunk a hangulatunkat, a szorongásainkat és az étvágyunkat?
• Lehet, hogy bizonyos viselkedéseink mögött a testünk és a mikrobiomunk közötti evolúciós konfliktus áll? Mi az a mikrobiom-zendülés?
• Létezik-e a szabad akarat, ha az agyunk már a tudatunk előtt döntéseket hoz?
• Mi történik a mikrobiomunkkal antibiotikumok, stressz vagy modern étrend hatására? Hogyan hat ez aztán ránk?
• Az ember egyetlen organizmus vagy inkább élőlények szövetsége?

Hallgasd alább:

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat, a tizenharmadikban a születéskori nemarányokat és Jordan Peterson egyik felkapott elméletét, a tizennegyedikben az emberi bőr színét, a tizenötödikben a csupasz bőr, a maratonfutás és az emberré válás kapcsolatát, a tizenhatodikban az emberi szaglást, a tizenhetedikben, hogy csodaszer-e a D-vitamin, a tizennyolcadikban a betegségek neveit, a tizenkilencedikben az állati és emberi látást, a huszadikban a gyógyszerek hatásának bizonyítását.

Nézz bele ezekbe is: