Ha meg kellene nevezni a három legfontosabb dolgot, ami a 2010-es években az internettel történt, az talán az okostelefonok terjedése, a közösségi média felemelkedése és a streaming hódítása lenne. A 2020-as évekre sokáig nehéz lett volna hasonlóan áttörő változást találni, pedig jelentkezők akadtak: egy darabig úgy tűnt, hogy a kissé homályos, kriptós–NFT-s web3 koncepcióé lesz a jövő, de a metaverzum is szólhatott volna sokkal nagyobbat, mint amekkorát szólt. Közel négy év elteltével azonban már kijelenthető, hogy leginkább a mesterséges intelligenciát (AI) kötjük majd a jövőben ehhez az időszakhoz – azon belül is főként az úgynevezett generatív mesterséges intelligenciát.

Ez leegyszerűsítve a chatbotokat és a képgenerátorokat jelenti. Utóbbiak (Midjourney, DALL-E 2, Stable Diffusion) már tavaly nyártól elkezdték leigázni az internetet, de a valódi áttörést a ChatGPT hozta: az OpenAI 2022. november 30-án tette elérhetővé a kezdetektől fogva népszerű chatbotját, amit az innováció globális központjában, a kaliforniai Szilícium-völgyben a legnagyobb technológiai ugrásnak tartanak az iPhone 2007-es megjelenése óta.

A chatbot a GPT–3 nevű nagy nyelvi modell frissített verziójára (GPT–3.5) épül, ami gyakorlatilag egy olyan program, ami képes az emberi nyelv (tehát akár a bonyolultabb nyelvi minták) felismerésére, megértésére, és hasonló szövegek generálására. Ezt úgy érik el, hogy az interneten található szövegeket óriási adatbázisokba gyűjtik, és azt neurális hálózatok és gépi tanulási módszerek segítségével kielemzik, az így szerzett nyelvfeldolgozási képességeket pedig olyan alkalmazásokban lehet felhasználni, mint például egy emberi nyelven kommunikáló chatbot.

Nem minden kezdet nehéz

A ChatGPT előtti legfontosabb fejleményeket három dátumhoz lehet kötni:

• 2019. szeptember 19-én az OpenAI közzéteszi a már emberi nyelvre hasonlító szövegeket előállító, finomhangolt GPT–2 modell kutatási anyagát.
• 2020. június 11-én megjelenik a GPT–3, ami elődjéhez képest több mint százszoros adatmennyiségen lett betanítva, így még jobban érti a nyelvi összefüggéseket, még pontosabb szövegeket lehet vele generálni.
• 2022. január 27-én bemutatják az InstructGPT modellen végzett kutatásokat, ami már a ChatGPT elődjének tekinthető: jobb eredménnyel hajt végre utasításokat, kevesebb valótlanságot állít és már jóval nehezebb toxikus (rasszista, erőszakos stb.) tartalmat előállítani vele.

A november 30-i ChatGPT-premier után rögtön elszabadult a pokol, a chatbot óriási hírverést kapott, gyakran leállt a rendszer a túlterheltség miatt, és napok alatt elérte az egymillió felhasználós bázist. Mivel már a chatbot előtt is híre ment annak, hogy diákok AI segítségével „írnak” házi feladatokat és dolgozatokat, a ChatGPT megjelenése elsőként az oktatás világát forgatta fel – hiszen a GPT–3-at még csak hozzáértők tudták kiaknázni, a chatbotot viszont bárki egyszerűen használatba vehette. Bár a magyar oktatók nagy része december közepén még nem igazán hallott az új fejlesztésről (azóta már az első hivatalos ChatGPT-kurzusokra készülnek a hazai egyetemeken), az USA-ban két irány jelent meg: a New York-i iskolákban tiltani kezdték a ChatGPT-t, míg Washingtonban inkább a tananyagba való beépítésén gondolkodtak. Az első tesztek félelmetesek voltak: a generatív AI-modell 2023 januárjára képes volt átmenni az orvosi szakvizsgán, a világ egyik legjobb üzleti egyetemének záróvizsgáján, de mi a magyar középiskolai felvételit is megírattuk vele.

Február másodikán történelmet írt a ChatGPT: addigra már 100 millió felhasználót szedett össze, amihez mindössze két hónapra volt szüksége. Ez abszolút rekord, hiszen korábban az Instagramnak még 2 és fél év kellett a százmilliós határ átlépéséhez, de a TikTok is kilenc hónap alatt gyűjtött be ennyi felhasználót. Ennek örömére az OpenAI be is jelentette, hogy fizetős szolgáltatást indít: a ChatGPT Plus gyorsabb és megbízhatóbb használatot, folytonos elérést ígért még csúcsidőben is, havi 20 dollárért. A pluszosok azóta további előnyökhöz jutottak: a ChatGPT-re épülő pluginokat csak innen lehet elérni, ráadásul azóta a szövegeket és képeket egyaránt értelmezni képes GPT–4 modellt is beépítették a fizetős változatba.

A 2020-as évek eddigi talán legizgalmasabb versenyét is a chatbot indította be. Míg a Microsoft több mint 10 milliárd dolláros befektetésével gyakorlatilag az OpenAI fő finanszírozójává vált, és a Bing keresőtől az Office-alkalmazásokig szinte minden termékébe elkezdte beépíteni a GPT-re épülő mesterséges intelligenciát, a Google pár nappal később felfedte saját chatbotját, a Bardot, és pánikszerűen elkezdte átcsoportosítani az erőforrásait az AI-részlegbe. A Microsoft–Google-csata 2024-ben válhat igazán élessé, amikor az OpenAI várhatóan előhozakodik az egyelőre elképzelhetetlenül fejlett GPT–5-tel, a Google pedig bemutatja a mai ChatGPT-t lepipáló saját modelljét, a Geminit. De a generatív AI-ból senki sem akart kimaradni idén: a kínai techcégektől Elon Muskon és az Apple-ön át a magyar digitális bölcsészekig mindenki elkezdett saját ChatGPT-klónt fejleszteni.

Fenyegetések, nyílt levelek, munkaerő-piaci utópia

A villámsebességgel fejlődő mesterséges intelligencia nemcsak a laikusokat, de a terület neves kutatóit és más tudósokat is megrémisztett: március végén többek között Elon Musk, Steve Wozniak és Yuval Noah Harari aláírásával tettek közzé nyílt levelet, amelyben arra kérték az OpenAI-t és versenytársait, hogy legalább hat hónapra függesszék fel a fejlesztéseiket, nehogy valamilyen visszafordíthatatlan kárt okozzanak az elszabadult algoritmusok. Spolier: nem függesztették fel, nem jött el a világvége.

Az aláírósdi később is népszerű formátum maradt, május végén a legnagyobb AI-kutatócégek (OpenAI, DeepMind) vezetői is szignózták azt a kiáltványt, amely szerint „a mesterséges intelligencia miatti kipusztulás veszélyét az olyan emberiségre leselkedő fenyegetésekkel egyenértékűen kellene kezelni, mint a világjárványok vagy az atomháború”. Ezzel az az érdekes helyzet állt elő, hogy az AI-kutatók maguk szorgalmazták saját területük mielőbbi szabályozását; Sam Altman, az OpenAI vezére májusban az amerikai Szenátus előtti meghallgatásán kérte először a politikusokat arra, hogy foglalkozzanak a problémával, majd Európán és az arab országokon át Kelet-Ázsiáig végigturnézta a világot, és szinte mindenhol sikerült a legfőbb politikai vezetőkkel tárgyalnia.

Ezekben a hetekben volt a csúcson az a téma, hogy mennyire is veszélyesek a forradalmi AI-modellek az emberiségre nézve. Mi is beszámoltunk például arról vitáról, ami Yuval Noah Harari történész és a Facebook Turing-díjas AI-vezetője, Yann LeCun között zajlott: Harari szerint a 20. századot csak azért éltük túl, mert a technológia nem volt elég erős ahhoz, hogy elpusztítson minket, de az AI ezt a lécet is megugorja, míg LeCun optimista jóslatai szerint 15-20 éven belül lezajlik a nagy gazdasági átmenet, és addigra a bangladesi munkások is AI-mérnökökké képezhetik magukat.

Hogy életünknek milyen sok szeletét érinti az AI-forradalom, azt már csak azok a cikkek is jól példázzák, amelyekben igyekeztünk a ChatGPT és a generatív AI különböző vetületeit elemezni. Bemutattuk például

• azt a magyar kutatást, amely szerint a ChatGPT átlagban jobban diagnosztizál neurológiai eseteket, mint egy általános orvos, ráadásul számos olyan ritka betegséget is felismer, amivel humán orvosok nem boldogulnak;
• azt a tanulmányt, miszerint már adatokkal is bizonyítható, hogy a mesterséges intelligencia növeli a produktivitást, ami a munkaerőpiac és a gazdasági berendezkedés teljes átalakulását eredményezheti;
• azt a dilemmát, ami a nyelvi modellek hozzáférhetőségét érinti, vagyis hogy mit jelent az, ha nyílt forráskódú AI helyett titkos, csak egyes cégek által ismert algoritmusok irányítják az életünket;
• azt, hogy miben segítheti a tudósokat kutatásaikban a generatív AI, és hogy miben árthat ez a technológia a tudománynak;
• és azt is, hogy kizárja-e egymást Isten és a ChatGPT vagyis hogy milyen hatása lehet a vallásra, a hitéletre egy esetleges gépi szuperintelligencia létrehozása.

Gép a templomban, beszélő robotkutya, a nagy műbalhé és a bizonytalan jövő

A komoly elemzések, kutatások mellett persze őrült, szokatlan, vagy csak egyszerűen vicces sztorikat is bőven szolgáltatott a ChatGPT az első évében.

• Már februárban, a nagy hype viszonylagos kezdetén elért a dömösi 1000 éves templomba a technológia: Csanádi Viktor Holló lelkipásztor a ChatGPT-vel íratta meg prédikációját, „Gépi Testvérünk üzenete” címmel.
• Márciusban száguldott végig az interneten a hír, miszerint a ChatGPT mentette meg egy vérszegénységgel küzdő Sassy kutya életét, miután az AI az állatorvosnál is jobb diagnózist adott.
• Áprilisban egy ausztrál polgármester becsületsértési pert indított az OpenAI ellen, amiért a ChatGPT által generált válaszok szerint korrupciós ügyekbe keveredett, miközben éppen ő volt az, aki városában leleplezte a korrupciót.
• Szintén áprilisban bemutatták az első olyan magyar színdarabot, amit mesterséges intelligencia írt: a GPT–2-re épülő SAMU (Semi-Automatic Memory Unit) Menekülés Godot elől című darabját a budapesti RS9 színházban mutatták be.
• És arra sem kellett sokat várni, hogy valaki a leghátborzongatóbb robotba, a Boston Dynamics kutyaszerű Spotjába is beépítse a hangalapú asszisztenssel megtámogatott ChatGPT-t – a robotkutyát később különböző személyiségekkel is felruházták.

Az elmúlt hetek aztán váratlan fordulatot hoztak az OpenAI életében, a békés szülinapi előkészületek helyett ugyanis inkább azzal voltak elfoglalva, hogy kirúgják-e, majd aztán visszavegyék-e az alapító-vezérigazgatót, a cég és az egész generatív AI szcéna arcát, Sam Altmant. Röviden: kirúgták, visszavették.

A kavarás pontos okait nem ismerjük, de a hírek szerint összefügg a cég egy olyan új fejlesztésével, amely már olyan matematikai problémákat is kiválóan old meg, amikkel a ChatGPT-nek meggyűlik a baja – a szupertitkos projektet Q* néven emlegetik. A pletykák szerint a projekt sikere egy jó nagy ugrással közelebb vinné a céget az AI-kutatók nagy, félelmetes álmához, a mesterséges általános intelligencia (AGI) kifejlesztéséhez, és ennek veszélyeit nem kezelte megfelelően a cégtől kőkemény négy napra eltávolított Altman. (Az AGI valami olyasmi, ahogy már a régi sci-fikben is ábrázolták a mesterséges intelligenciát: egy mindentudó, multifunkciós gép, ami minden olyan feladatot képes végrehajtani, amit egy ember – csak éppen ezerszer-milliószor gyorsabban, precízebben és hatékonyabban.)

Rengetegen, például az MTA novemberi konferenciáján részt vevő filozófusok is azt állítják, hogy jelenlegi formájában az AI nem érhet fel az emberi gondolkodáshoz, ezért nincs miért félni tőle. Csakhogy ezt Altman sem tagadja, ezért is keltett olyan nagy feltűnést az a beszéde, amit néhány órával kirúgása előtt mondott el egy díjátadón, és amiben arról beszélt, hogy ki kell tolni a nagy nyelvi modellek határait, és új áttörésekre van szükség a területen:

„A szuperintelligencia szót használjuk, de ha nem tud új elméleteket alkotni a fizikában, akkor nem hiszem, hogy szuperintelligenciáról lehetne szó. Az ismert adatokon, az emberek viselkedésén és az emberi szövegek klónozásán alapuló tanítás szerintem nem fog minket oda eljuttatni. Szóval ott a kérdés, amin már régóta gondolkodnak a szakmában: mit kell összehoznunk egy nyelvi modellen kívül ahhoz, hogy egy rendszer újfajta fizikát alkothasson meg? Ez lesz a következő küldetésünk.”