15 cikk, amire büszke volt a Qubit 2018-ban

Első teljes évét zárja a Qubit, ideje számot vetni, értékelni az elmúlt 12 hónapot. Hogy mennyi minden belefér a gazdaság, a tudomány és a technológia témakörébe, semmi sem mutatja jobban, mint az alábbi 15 cikk, amelyek közé személyes kedvenceinket és az olvasók körében legnépszerűbb írásokat válogattuk – szerencsére elég sok volt az átfedés.

(Bár logikus, talán nem egyértelmű, ezért szólunk: a cikkek a címre kattintva nyithatók.)

Félmillió a villanyszámla, de megéri – így bányásszák Budapesten a kriptovalutát

Még bőven tartott a bitcoinmánia és a kriptoőrület, amikor január elején ellátogattunk Tajti István valutabányájába. A sokat látott kínai vagy izlandi szerverparkok helyett persze csak egy budapesti irodáról volt szó, ahol éjjel-nappal pörögnek a videokártyák, de így is sikerült kézzelfoghatóvá tenni a digitális pénzcsiholás absztrakt jelenségét.

Fotó: Rádi Gábor

Asimovtól a Tesláig: a mesterséges intelligencia akár meg is taníthat rá, hogyan viselkedjünk

Egy kaliforniai férfit a robotpilóta üzemmódban használt Teslája, egy arizonai nőt pedig az Uber egyik önvezető autója ölt meg idén, ezek után pedig mi sem mehettünk el az örök dilemma mellett: lehet-e biztosítani, hogy a mesterséges intelligenciák erkölcsösen viselkedjenek, és ha nem, ki a felelős? Isaac Asimov és a Google alapszabályai mellett filozófusok, politikusok, jogászok és közgazdászok elméletei és gondolatkísérletei tapossák az ösvényt a szép jövő felé, ahol megkérdőjelezhetetlen erkölcsű robotbírók ítélkeznek majd felettünk.

Isaac Asimov 200 éves embere

Perzsiától a sportpályákig – a lovak genetikai elszürkülésének történelmi útja

A kutya után a ló volt a második állat, amit kézhez szoktatott az ember; amikor befogta teherhordásra és felpattant a hátára, akkor pedig már civilizációalakító tényezővé is vált az Equus caballus. A cikkből kiderül, hogy a lótenyésztés Közép-Ázsiától a Perzsa Birodalmon át a waterlooi ütközetig, és még azon is túl húzódó történelmének legnagyobb nyertesei az angol telivérek, legnagyobb vesztese pedig a lovassportot űzőknek nemkívánatos genetikai sokféleség.

Szkíta lovas rekonstrukciós rajzaFotó: Wikipédia

Ausztriában és Csehországban rég legális, a magyar doktorok viszont fel sem merik írni az orvosi marihuánát

A globális legalizációs és dekriminalizációs hullám ellenére a magyar döntéshozók hallani sem akarnak a marihuánáról, annak ellenére sem, hogy az bizonyítottan kedvező hatással van a krónikus fájdalomtól vagy a kemoterápia mellékhatásaitól szenvedőkre és a szklerózis multiplexes betegekre. A minden este hasisozó Klapka György tábornok és a magyarországi orvosi marihuána 19. századi népszerűsége mellett arról is szó esik a cikkben, hogy miközben már Lengyelországban is legalizálták az orvosi kannabiszt, Magyarországon összesen három olyan orvos van, aki fel mer írni kannabisztartalmú gyógyszereket.

Felvonuló egy legalizációpárti tüntetésen Fokvárosban 2016. május 7-énFotó: RODGER BOSCH/AFP

Saját részre vagy szükségtelen, vagy használhatatlan a méregdrágán tárolt köldökzsinórvér

A köldökzsinórvérrel kapcsolatban rengeteg tévhit és vitatott állítás kering, de legalábbis homály övezi a felhasználását és vélt hasznát. Azt például tudtad, hogy egymillióból legfeljebb egy embert lehet a saját köldökzsinórvérével meggyógyítani? A témát alaposan körüljáró cikkünkből kiderül, hogy mely csoport tudja leginkább hasznosítani az őssejteket tartalmazó vért, és hogy miért lenne szükség egy állami, közösségi őssejtbankra.

A magzatot ellátó méhlepény és köldökzsinórGrafika: Bonnie Urquhart Gruenberg

Hiába folyik szinte ingyen a csapból, úgy isszuk a méregdrága palackozott vizet, mintha nem lenne holnap

Az olcsó csomagolási technológiákat és a tömeggyártást lehetővé tevő iparosodásnak, az intenzív marketingkampányoknak és a huszadik század végén eluralkodó egészségeséletmód-forradalomnak köszönhetjük, hogy boldogan csengetjük ki a jó esetben is 50 forint körüli literenkénti árat egy olyan termékért, ami a csapból legfeljebb századannyi pénzért folyik. Az elmúlt évtizedekben hihetetlen ütemben nőtt a palackozott vizek fogyasztása, miközben a műanyagszemét ellepi a bolygót, a különböző luxusvizekkel pedig több tízezer forintokra is lehúzzák a vásárlókat.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Lehet, hogy a demokrácia nem is olyan jó ötlet, mint gondoltuk

Most, amikor sorra törnek, sőt jutnak hatalomra a különböző populista mozgalmak, egyre többen kérdőjelezik meg a demokráciát mint a létező legjobb politikai rendszert. Már Platón is megmondta, hogy a demokrácia előbb-utóbb óhatatlanul kitermel egy türannoszt, mivel „a túlságos szabadság szolgaságra vezet”, de Jason Brennan amerikai politikafilozófus, A demokrácia ellen című könyv szerzője más megoldást kínálna a tudásalapú rend bevezetésére. Brennan hobbitokra, huligánokra és vulkániakra osztja a társadalmat, a cikkből az is kiderül, miért.

Fotózgatunk, videózgatunk, művészkém? Hát a vasútbiztonsággal hogy állunk?

Fotóművészek, videósok, youtuberek és újhullámos cukrászok is beszámoltak a Qubitnek arról, hogyan lehetetleníti el a helyzetüket a saját káoszát is átlátni képtelen hivatali bürokrácia – volt olyan nemzetközi hírű fényképész, akinek negyed évszázados sikerei és egyetemi oktatói pályája sem felelt meg a vállalkozási követelményeknek, mert ugyan fotóból diplomázott, de rajz és vizuális nevelés szakon, ezért a fotográfia szó nem szerepel a képesítésében. A cikk megjelenése után a felhívásunkra még több olvasónk osztotta meg hasonló történeteit, amelyekből összeállt a magyar kisvállalkozók hivatali packáztatásának abszurd képe.

Bajban a Föld – tényleg meg kell szoknunk a rovarevés gondolatát?

A világ egynegyedében teljesen hétköznapinak számít a rovaralapú étrend, de a nyugati világban annak ellenére ódzkodnak tőle, hogy egyesek szerint a rovarevésre való átállással jelentősen csökkenteni lehetne a húsfeldolgozás és a húsfogyasztás nyomasztó ökológiai lábnyomát. Mások szerint persze az emberiség bárhogyan képes kinyírni a Földet, szóval nem kell barátkozni a rántott szöcske és a kabócapörkölt gondolatával. Később azt is bebizonyítottuk, hogy Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter szavaival szemben a rovarevés egyáltalán nem keresztényellenes cselekedet, hacsak a sáskarágcsáló Keresztelő Szent János nem volt hitszegő.

Lazactörzs sáskafeltéttelFotó: Balázs Zsuzsanna

Tombolnak a támogatók a Kickstarteren: hiába dobtak össze 200 000 dollárt, se híre, se hamva a forradalmi magyar okoscsengőnek, a Shoka Bellnek

A közösségi finanszírozás jelensége néhány év alatt vált idealista, utópisztikus álomból a mindennapjaink részévé, köszönhetően annak, hogy viszonylag megbízható platformokat sikerült ráépíteni. Bár bőven kisebbségben vannak a célösszeget behajtó, de valamilyen okból meg nem valósuló Kickstarter- vagy Indiegogo-projektek, a jövőbeli ötletgazdáknak is érdeke, hogy kiszűrjék az ilyen eseteket. Hogy az elképesztő összeget behajtó magyar okoscsengő esetében konkrét csalást vagy csak egy túlzásaiban és nagyravágyásában elbukott projektet lepleztünk le, az végül is nem számít azoknak, akik több tíz- vagy akár százezer forintot buktak az ügyön.

Fotó: Qubit / Kickstarter / Shoka Bell

Amerikában napkirálynőként tisztelik a magyar fizikust, akinek itthon a nevét se ismerik

A fosszilis tüzelőanyagokkal szemben felállított alternatívák közül a napenergia az egyik legnépszerűbb technológia, azt mégis kevesen tudják, de legalábbis cikkünk előtt még kevesebben tudták, hogy egy magyar nő, Telkes Mária volt az első, aki munkába állította a napenergiát és ivóvízlepárló készüléket talált fel, méghozzá az amerikai légierő megbízásából. A fizikai kémiából 1924-ben, még Magyarországon ledoktorált Telkes egy évvel később, 25 évesen költözött Amerikába, ahol rövidesen már filmsztárok és sportolók között emlegették, mára pedig állandó előtagként használják a vezetéknevét egyes napenergiát használó technológiák esetében (Telkes-sütő, Telkes-ház).

Telkes MáriaFotó: Wikimedia Commons

Hát a Feri? Bent van a házba, de meg van halva!

Kálmán László, az MTA nyelvésze a Nyelv/gép/ember című cikksorozatában eleinte programozásról értekezett a Qubiten, de újabban tudományos ismeretterjesztésről, nyelvtörténetről és a legkülönbözőbb nyelvi érdekességekről ír hozzánk. Ebben a cikkben például nyelvi babonákról, mondvacsinált szabályokról, stigmatizált szokásokról, helyesről és helytelenről, deskriptív és preskriptív nyelvészetről, és arról, milyen nehéz a dolga ma egy pedagógusnak. Most akkor tényleg nem kezdünk háttal mondatot?

Na, fiam, akkor most százszor leírod, hogy...

Nem biztos, hogy valóban segít a szegényeken, ha ingyen pénzt osztanak nekik

Bár Mihályi Dávid cikkének egy olyan megosztó tanulmány az alapja, amely lényegében egy kenyai segélyprogram kiértékelése, az Európa-szerte növekvő gazdasági szakadék vagy a migrációs válság keltette kihívások miatt általános érvényű a kérdés: mi a legjobb módja a szegényeknek való segítségnyújtásnak? Kenyában például kimutatták, hogy az a család, amelynek szomszédai kaptak pénzt, rosszabbul járt, mint az a család, amelynek a falujában nem kapott pénzt senki – az ilyen motivációs-demotivációs mechanizmusok pedig gyakran eszébe sem jutnak a pénzosztó programok felelőseinek.

Onkolde, egy árvíz sújtotta kenyai falu 2018 áprilisában. A nádfedeles ház a szegénység jele.Fotó: ANDREW KASUKU/AFP

A nagy genetikai őskeresés (1. rész, 2. rész)

Hányszor hallottunk már olyan frázisokat, hogy „tiszta apja/anyja ez a gyerek” vagy „a génjeiben van”? Ez a meghaladott gondolkodásmód többek közt az öröklődéstan közoktatásának totális lemaradásával magyarázható, és bár a tudomány a 20. század óta tisztában van a DNS öröklődésben játszott szerepével, még mindig nagy kérdés, hogy az hogyan kódolja a sejt legtöbb funkcióját és jellegét meghatározó fehérjéket. Ennek vizsgálata során előjött a magyarok és az európaiak eredete, a mitokondriális Éva és az Y kromoszómás Ádám is, valamint kiderült, hogy mindannyian Kleopátra leszármazottjai vagyunk.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Jövőszökőnk-sorozat: Jövőszökőnk, Debizony, Penész, Jegesmedve

Dragomán György qubites novellasorozata A fényes jövő címre hallgat, de a tematikusan összefüggő írások között találunk olyan darabokat is, amelyek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Időutazás és világvége – két toposz, amivel nehezen lehet mellényúlni, szépíró szerzőnk sem teszi ezt a Jövőszökőnkkel kezdődő történetfolyamában. Szabó T. Anna szerint a sorozat kezdőrésze a legdurvább az összes qubites Dragomán-novella közül, ennél jobb ajánló pedig talán nem is kell.

Grafika: Tóth Róbert Jónás / qubit.hu

A válogatásban a Qubit újságíróinak (Balázs Zsuzsanna, Bodnár Zsolt, Dippold Ádám, Rácz Johanna és Vajna Tamás) és néhány állandó szerzőjének (Dragomán György, Kálmán László, Mihályi Dávid és Varga Máté) cikkei kaptak helyet, de ki kell emelnünk többi állandó szerzőnk munkásságát is: a jobbnál jobb videós tartalmakat Rádi Gábor szállítja; az Ész Ventura feladványsorozat gazdája és társasjáték-felelősünk Gáspár Merse Előd; közgazdaságról Kabos Eszter, Prinz Dániel és Sándor László digitális tollából olvashatnak; biológiai és evolúciós szakértőnk Kun Ádám; bioetikusunk Sándor Judit; csillagász szakértőink Tóth András és Molnár László; a fizika rejtelmes világában Rockenbauer Antal kalauzolja az olvasókat; iskolai és pedagógiai témákkal Galambos Attila oktatásszervező foglalkozik; filozófiáról pedig a Filoman filozófusai (Hendrik Nikoletta, Kapelner Zsolt, Paár Tamás és Tóth Olivér István) filozofálnak.

Kecskefej

Csak nézte, ahogy a húszéves kisfia ott áll teljes harci díszben, vérivó koponyára festett pofával, majd kinövöd ezt is, kicsim, mint a többi hülyeséget.